A NATO vezetői megállapodtak arról, hogy megerősítik védelmi erőiket keleten. „Aktiváltuk a NATO védelmi terveit, és 40 ezer katonát helyeztünk el keleti szárnyunkon” – jelentették Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a brüsszeli csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón. Emellett Magyarországon, Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában is új NATO-harccsoportot állítanak fel, korábban a balti államokban és Lengyelországban voltak ilyen harccsoportok. (Egy ilyen egység körülbelül ezer katonát jelent, részben a nemzeti hadsereg állományára támaszkodva, de azt kibővítve más nemzetiségű katonákkal.)
A NATO-főtitkár kijelentette, hogy lényegesen több szárazföldi erő fog állomásozni a szövetség keleti részén, magasabb készültségi fokon. A levegőben több repülőgépet fognak bevetni, a tengeren pedig csapásmérő csoportok, tengeralattjárók és harci hajók lesznek állandó jelleggel. Stoltenberg szerint a katonai mellett a kibervédelmet is megerősítik, és a NATO segíteni fogja Ukrajnát abban, hogy megvédje magát a nukleáris és biológiai fenyegetések ellen.
Egyetértettek továbbá abban, hogy el kell kerülni a háború további elmérgesedését, és azt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen – közölte. „Minden intézkedést és döntést meghozunk annak érdekében, hogy szavatoljuk az összes szövetséges teljes körű biztonságát és védelmét. Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem szolgálják a helyzet elmérgesedését” – tette hozzá a főtitkár.
Stoltenberg szólt arról is, hogy a NATO-szövetségesek az energiabiztonság megteremtése érdekében is koordinálják erőfeszítéseiket, és ebbe beletartozik az, hogy diverzifikálják a beszerzési forrásokat és csökkentik az orosz olaj-és gázfüggőséget.
A NATO egyben ismét felszólította Kínát, hogy ne támogassa Oroszország háborús törekvéseit. Jens Stoltenberg beszélt arról, hogy Kínának latba kellene vetnie az Oroszországra gyakorolt kiemelkedő befolyását, szorgalmazva egy azonnali békekötést. A főtitkár szerint továbbá Kínának nem szabadna katonai vagy gazdasági segítséget nyújtania az orosz invázióhoz.
Stoltenberg dicsérte az ukránok bátorságát és elhatározottságát ,és kijelentette, hogy mellettük állnak – írja a BBC.
A NATO közleményt is kiadott a tanácskozás eredményéről: „Oroszország Ukrajna elleni támadása veszélyezteti a globális biztonságot. A nemzetközi normák elleni támadás kevésbé biztonságossá teszi a világot. Putyin elnök eszkaláló retorikája felelőtlen és destabilizáló. Az ukránok hősies ellenállásra inspirálták a világot Oroszország brutális hódító háborújával szemben. Határozottan elítéljük Oroszország polgári lakosság, köztük nők, gyermekek és kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek elleni pusztító támadásait” – többek között ez áll a szövegben, amely egyértelműen úgy fogalmaz, hogy az agresszor háborús bűncselekményeket követett el Ukrajnában.
A találkozó előtt levetítették Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetét, aki a NATO repülőgépeinek, tankjainak egy százalékát kérte a NATO-tól, hogy országa megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben. A következőket mondta az állam- és kormányfőknek: „Több ezer vadászgépük van! De még nem kaptunk egyet sem. Tankokat kértünk, hogy feloldhassuk városaink blokkolását, amelyeket most pusztítanak el – Mariupol, Berdyansk, Melitopol és más városok. Azok a városok, ahol Oroszország emberek százezreit tartja túszul, mesterségesen idéznek elő éhséget – se víz, se élelem, se semmi. Legalább 20 000 tankjuk van! Ukrajna százalékot kért, az összes tankjuk egy százalékát! Adják nekünk, vagy adják el nekünk. De még nincs egyértelmű válaszunk. A háború alatt az a legrosszabb, hogy nem kapunk egyértelmű válaszokat a segítségkérésekre.”
Zelenszkij megismételte már többször elutasított kérését a légtérzárra, mert az orosz légfölénnyel szemben védtelenek. Azt is mondta, hogy hogy Oroszországnak nem áll szándékában megállni Ukrajnában, hanem tovább akar menni a NATO keleti tagjai ellen. Az ukrán elnök a balti államokat és Lengyelországot említette -–szerint teljesen biztos, hogy ezek az államok is orosz célpontok.
Azt is mondta az ukrán elnök, hogy az elmúlt hónap tapasztalatai alapján többé senki se mondja azt, hogy az ukrán hadsereg nem felel meg a NATO követelményeinek.
A légtérzárra vonatkozó kérést ezúttal is elutasította a NATO, mint ahogy NATO katonák Ukrajnába vezénylését is, mert ez a konfliktus tovább terjedését és “óriási pusztítást” eredményeznek.
A háborúról szóló percről percre közvetítésünket itt olvashatja!
