Eldőlt a szerdai NATO-csúcstalálkozón, hogy emelni kell a védelmi kiadásokra fordított összegeket a tagállamoknak – írja a BBC. Mégpedig a korábban már beharangozott arányra, ami a GDP 5 százaléka. A hágai csúcson kiadott közös nyilatkozat alapján ezt két részből kell elérni: 3,5 százalékot kell költeni az alapvető védelmi szükségletek finanszírozására és a NATO képességcéljainak teljesítésére. További 1,5 százalékot pedig a kritikus infrastruktúra védelmére, a polgári felkészültség és ellenálló képesség biztosítására.
Orbán Viktor az egyeztetésről a közösségi oldalán posztolt, igaz, ott a kiadásokra nem tért ki. Azt írta, hogy tavaly óta nagyot fordult a világ és vele a NATO: „Trump elnök úr érkezése óta az új háborúk rövidebbek, a régiekből pedig fogy a lendület”.
Miközben valamennyi ország érzi az amerikai nyomást, a spanyoloknak – úgy tűnik – sikerült ezzel szembe szállniuk. Néhány hónapja még a magyar miniszterelnök is egy tüdőlövéshez hasonlította a kiadási érték 2-től 5 százalékra növelését, és talán valahogy hasonlóan érzett Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök is, aki viszont kezdettől ragaszkodott ahhoz, hogy Madridnak ne kelljen ezt a tervet teljesíteni. Sanchez kijelentette, hogy megállapodást kötött a NATO-val, amely szerint országa továbbra is tiszteletben tartja kötelezettségvállalásait, „anélkül, hogy a védelmi kiadásait a bruttó hazai termék öt százalékára kellene emelnie”.
Közben az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) nevű think-thank egy közvélemény-kutatást publikált, amely szerint Európában széles körben támogatott a védelmi kiadások növelése. Ez különösen igaz a lengyel, dán, brit, észt és portugál válaszadókra, ahol a többség (vagy „határozottan”, vagy „kissé”) támogatja ezt a gondolatot. Romániában, Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon, Németországban és Svájcban is többen jelezték támogatásukat. Az is kiderült a felmérésből, hogy az európaiak tartanak egy nukleáris konfliktus kitörésétől és ez a félelem növekszik. Különösen annak fényében, hogy Donald Trump már nem annyira elkötelezett Európai biztonsága iránt. Európa-szerte a többség egy alternatív európai nukleáris elrettentő mechanizmus fejlesztését támogatja – Olaszország és Magyarország kivételével.
Viszont az európaiak elkötelezettek Ukrajna iránt, függetlenül az Egyesült Államok politikájától. Az ECFR adatai azt mutatják, hogy a tizenkét vizsgált országból tizenegyben a többség ellenzi azt az elképzelést, hogy Európa megvonja katonai támogatását Ukrajnától, nyomást gyakoroljon Ukrajnára az Oroszország által megszállt területek feladására, vagy feloldja az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat – függetlenül az Egyesült Államok politikájának változásától ezeken a pontokon. Az egyetlen kivétel Magyarország.
