„Ne kérdezzenek neveket!” – erre kérte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az újságírókat az uniós állam- és kormányfők informális munkavacsorája után. Holott mindenkit az érdekelt, hogy kik lesznek az uniós intézmények új vezetői, elsősorban ki lesz Jean-Claude Juncker utóda az Európai Bizottság elnöki tisztében. Tusk világossá tette, hogy a csúcsjelölti rendszer nem automatizmus, de nem is zár ki semmit és senkit. Ez azt jelenti, hogy nem egyértelmű az, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt listavezetője lesz a bizottsági elnök, de nem is kizárt. Ugyanakkor a csúcstalálkozó előtt, amikor a néppárthoz tartozó miniszterelnökök találkoztak, egyöntetűen támogatásukról biztosították Manfred Webert és ezt Angela Merkel német kancellár is hangsúlyozta.
Itt kell megjegyezni, hogy ezen a néppárti találkozón természetesen nem volt ott a felfüggesztett párttagsággal rendelkező fideszes miniszterelnök, Orbán Viktor, aki egyébként nem támogatja Webert. A néppárti vezetők Orbán nélkül nyolcan vannak, míg a Liberálisok kilencen és ennek lehet jelentősége, ha majd szavazni kell, a döntéshez ugyanis minősített többség kell.
Donald Tusk azt is mondta, hogy nem szeretné, ha ez a téma intézményközi konfliktust eredményezne. Ezt azért mondta, mert az Európai Parlament ragaszkodik a csúcsjelölti rendszerhez, ezt el is mondta a tagállami vezetőknek Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke. A helyzet világos, bár nem egyszerű: a tagállamok jelölnek, a parlament pedig szavaz a jelöltről. Más szóval, csak olyan személy lehet a Bizottság első embere, akit a tagállamok és a parlament többsége is támogat.
Az informális csúcson Donald Tusk felhatalmazást kapott arra a tagállami vezetőktől, hogy egyeztetéseket kezdjen személyi kérdésekről. Nem csak az Európai Bizottság elnökéről van szó: új vezető kell az Európai Tanács (ez Donald Tusk utódja lesz), az Európai Központi Bank (az olasz Mario Drgahinak lejárt a kilenc éves megbizatása és nem lehet hosszabbítani) élére, valamint a szintén olasz Federica Mogherini helyett új külügyi főképviselő is kell.
A személyek kiválasztása során nem csak a pártok és tagállamok között kell egyensúlyozni, hanem figyelembe kell venni például a nemek közötti egyenlőséget, a tagállamok nagysága, földrajzi elhelyezkedése közötti arányosságot is. Vagyis a casting folytatódik, várhatóan a három hét múlva esedékes, rendes EU-csúcson már a nevekről is döntés születik.
