Hétfőn bejelentette lemondását Klaus Iohannis román államfő. Az egykori fizikatanár, majd szebeni polgármester 2014. december 21. óta vezeti Romániát. A román alkotmány összesen két ötéves ciklust engedélyez egy személynek az ország élén, így tavaly december huszadikán lejárt Klaus Johannis mandátuma, ám időközben történt egy olyan esemény, amely azóta furcsa negatív spirálban tartja a román belpolitikát.
Történt ugyanis, hogy tavaly november 24-én, a román elnökválasztás első fordulóját hatalmas meglepetésre egy semmiből előbukkanó szélsőjobboldali jelölt, Calin Georgescu nyerte meg, és a korábban toronymagas esélyesnek számító kormánypárti Marcel Ciolacu be sem jutott a második fordulóba. A december nyolcadikára tervezett második fordulót a felmérések szerint simán behúzta volna a TikTok közösségi oldalon kampányoló oroszbarát jelölt.
Ekkor lépett akcióba a román titkosszolgálat: először nyilvánosságra hozták azon jelentésüket, amely szerint Románia „agresszív orosz hibrid támadásoknak” volt kitéve a választási kampányban, ezért az Alkotmánybíróság a román alkotmány 146. cikkhelyének f. pontja alapján megsemmisítette a román elnökválasztás első fordulóját, egyúttal elrendelte a voksolás megismétlését.
Ezt a döntés sokan bírálták – például a második fordulóba szintén bejutó Elena Lasconi, a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje is. Szerinte a román állam „lábbal tiporta a demokráciát", folytatni kellett volna az elnökválasztást, amelyet egyébként véleménye szerint ő nyert volna meg.
A váratlan és eleddig példa nélküli helyzetben Klaus Johannis úgy döntött, addig marad a tisztségében, amíg nem lesz új elnök. Ezt a lépést is sokan bírálták, a kritikákra válaszul azonban Johannis néhány napja a brüsszeli EU-csúcson azt mondta: „az alkotmány világosan leszögezi, hogy az elnöknek addig kell tisztségben maradnia, amíg az új elnök átveszi a mandátumát. Nem hiszem, hogy most erről kellene beszélni. Néhány hónap múlva amúgy is távozom. Felvállalok mindent, amit tettem, jókat, rosszakat egyaránt. De most az új választásra kell készülnünk.”
Eközben a román parlamentben az ellenzék egy része többször is kezdeményezte az elnök felfüggesztését, de a Szenátus és a Képviselőház közös állandó irodái kétszer is elutasították a szélsőséges pártok, vagyis POT, az AUR és az SOS kérését. Jogosan, mert az aláírások száma nem érte el a törvényileg előírt küszöböt, a képviselők egyharmadát.
Ekkor lépett a színre az Elena Lasconi vezette USR: csatlakoztak az elnök elmozdítását szolgáló kezdeményezéshez, így már elégséges számú aláírás gyűlt össze. Ez volt a döntő pillanat: ahogy a Szenátus és a Képviselőház állandó irodája hétfőn befogadta a kezdeményezést, néhány percen belül a román elnök kiállt a sajtó elé és bejelentette a lemondását.
Nem akarta, hogy Románia nevetség tárgyává váljon, lemondott az államfő
A román alkotmány értelmében az elnöki poszt megüresedése esetén a szenátus vagy a képviselőház elnöke veszi át az elnöki jogköröket, így a következő hónapokban Ilie Bolojan, a felsőház elnöke irányítja az országot egészen az új államfő megválasztásáig.
Iohannis közölte, azért távozik önként, mert nem szeretné, hogy ország-világ előtt a nevetség tárgyává váljon Románia. A Cotroceni palotában a román elnök a következőképp fogalmazott: „Ma a román parlamentben megindult az elnök felfüggesztésére irányuló eljárás. Ez felesleges lépés, mert néhány hónap múlva, az új elnök megválasztása után mindenképpen távozom hivatalomból. Megalapozatlan, mert soha – ismétlem, soha – nem sértettem meg az alkotmányt. És ez egy káros törekvés, mert mindenki veszít, senki sem nyer. Néhány nap múlva a román parlament megszavazza a felfüggesztésemet, és Románia válságba kerül. Románia válságban lesz, mert népszavazást írnak ki az elnök elmozdításáról. Ennek az egész törekvésnek belső hatásai lesznek, és sajnos külső hatásai is. A társadalom megosztott lesz, egyesek egyet fognak érteni, mások nem. Az egész vita csak a negatívumokra fog összpontosítani. Az egész társadalom felbolydul, és a vita nem a közelgő elnöválasztásról fog szólni. A jelöltek még csak nem is lesznek képesek bemutatni elképzeléseiket ebben a negatív környezetben. Nem lesz vita arról, hogy Románia hogyan fog előrehaladni” – mondta az elnök, majd hozzátette: a külső hatások is tartósak és nagyon negatívak lesznek. „Egyik partnerünk sem fogja megérteni, hogy Románia miért rúgja ki az elnökét, amikor valójában már megkezdődött az új elnök megválasztásának folyamata. Egyáltalán senki sem fogja megérteni, mi értelme van egy ilyen törekvésnek, amikor a hivatalban lévő elnök úgyis távozni fog. Hogy románul fogalmazzak: gyakorlatilag nevetség tárgyává válunk. Annak érdekében, hogy megkíméljem Romániát és a román állampolgárokat ettől a válságtól, ettől az értelmetlen és negatív fejleménytől, lemondok Románia elnöki tisztségéről. Holnapután, február 12-én távozom hivatalomból. Isten áldja Romániát!”
