Pristinai nagykövetünk, Bencze József az imént látogatta meg az amerikai kórházban azt a négy magyar katonát, akik repeszsérülések miatt szorulnak ellátásra. Közülük egy honvédet kellett megműteni, de szerencsére egyikük állapota sem életveszélyes – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfő éjjel a koszovói zavargások kapcsán.
Mint este megírtuk, a hvg.hu diplomáciai forrásokból származó értesülései szerint húsz magyar KFOR-katona sebesült meg, többen közülük súlyosan, amikor a koszovói Zvecanban összetűzés tört ki a tiltakozó szerbek és a rendet fenntartani akaró magyar KFOR-katonák között.
A KFOR később azt közölte, hogy a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő 25 katonája, valamint több civil is megsérült. A KFOR közleményében elítélte az agressziót, és azt írta, hogy az olasz és a magyar KFOR-egységek is indokolatlan támadásoknak estek áldozatul, és többen is megsérültek, a robbanások következtében töréseket és égési sérüléseket szenvedtek. A Honvédelmi Minisztérium később azt tudatta, hogy több mint 20 magyar katona sérült meg, közülük 7 fő súlyosan, állapotuk stabil. Majd közölték, hogy a tömegoszlatási feladatban megsebesült magyar katonák ellátása és szükség szerinti hazahozatala érdekében a Magyar Honvédség kifejezetten egészségügyi ellátásra kialakított Airbus A319-es repülőgépe indult el a helyszínre Kecskemétről még este. A fedélzeten tartózkodó katonaorvosokkal tartott Kajári Ferenc vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese is.
Szijjártó Péter még este közleményt adott ki, ebben azt írta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy a szomszédságunkban, a Nyugat-Balkánon béke és nyugalom legyen. „Mi teszünk is ezért, hiszen katonáink százával szolgálnak Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában" – írta a politikus. „A koszovói KFOR-ban olasz parancsnokság alatt szolgáló magyar katonák ma bevetésre kerültek Zvecan településen. A magyar katonák feladataikat a kapott parancsnak megfelelően végezték, melynek során közülük többen is megsebesültek. A sebesült magyar katonák egészségügyi ellátásáról a KFOR és a Magyar Honvédség gondoskodik" – tette hozzá.
Míg a szerbek szerint a koszovói fél provokálta ki a támadásokat, addig a koszovói elnök szerint Aleksandar Vucic szerb elnök akarja destabilizálni Koszovót. „A szerb illegális struktúrák, amelyek bűnbandákká váltak, megtámadták a koszovói rendőrséget, a KFOR-t és az újságírókat. Azoknak, akik Vucic utasításait hajtják végre, hogy destabilizálják Koszovó északi részét, szembe kell nézniük az igazságszolgáltatással" – írta a közösségi médiában Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök.
Aleksandar Vucic szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken helyezte a legmagasabb fokú készültségbe a szerb hadsereget, ezt hétfő délután ismét megerősítette. Esti, televízióban is közvetített rendkívüli sajtótájékoztatóján a szerb köztársasági elnök Albin Kurti koszovói miniszterelnököt tette felelőssé a Koszovóban történtekért. Mint mondta: hónapok óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy Albin Kurtinak csak egyetlen vágya van, mégpedig az, hogy az egész régióban vérontást provokáljon ki, ezt azonban kevesen akarták meghallani. „Mindezt Albin Kurti szervezte meg azzal a vággyal, hogy nagy összecsapásra kerüljön sor a szerbek és a NATO között, és ő, aki mindezért egyedüliként felelős, moshassa kezeit, és azt mondhassa, hogy semmi köze hozzá" – részletezte Aleksandar Vucic. Arra kérte a helyi szerbeket, hogy ne menjenek bele konfliktusba a NATO-erőkkel.
A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat. A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg. Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előre hozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előre hozott választást, így a részvételi arány 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján a településeket a jövőben albán polgármesterek vezetik majd. Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
