Negyed évszázad után sem tiszta Meciar szennyese

Negyed évszázad után sem tiszta Meciar szennyese

A leköszönő köztársasági elnök, Michal Kovac kezet fog Meciar miniszterelnökkel, 1998. március 2-án (Fotó: Reuters)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

1995. augusztus 31. A Pozsony és Szentgyörgy közötti úton megy haza Michal Kovac államfő fia, az ifjabbik Michal Kovac, amikor egyszer csak két autó blokkolja a továbbhaladását. A gépkocsikból hirtelen nyolc fegyveres férfi ugrik elő, Kovac fejére zsákot húznak, és az autójukba tuszkolják. Az emberrablók egyezséget ígérnek, ám a férfi ezt megtagadja, mire elektrosokkal kínozzák és alkohollal itatják, amire ő elveszíti az eszméletét. Az ifjabb Michal Kovac ellen ekkor már több mint fél éve nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a német ügyészség azzal a gyanúval, hogy hűtlenül kezelte a Technopol szlovák vállalat pénzeszközeit. Ezért az emberrablók Ausztriába hurcolják a férfit, és az Interpol kezére adják.

Odahaza, Szlovákiában ekkor már mindenki arról beszél, hogy a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) áll az emberrablás hátterében, az okokat pedig az államfő és Vladimir Meciar miniszterelnök közötti ellentétben látják. Ugyan a nacionalista politikus többször is felszólítja Kovacot, hogy mondjon le, az államfő nem adja be a derekát. Idővel aztán az emberrablás résztvevői sorra lelepleződnek, így világossá válik, hogy a bűncselekmény mögött valóban az SIS állt. Ám Meciar 1998-ban váratlan döntést hoz, ideiglenesen elnöki jogköröket is betöltve amnesztiában részesíti az emberrablás résztvevőit, ami után most már mindenki számára nyilvánvaló, hogy bár a politikus mindvégig tagadja érintettségét az ügyben, valami miatt mégiscsak köze lehetett a történtekhez.

Ám a huszonöt éve történt emberrablás ügye ezzel korántsem oldódott meg. Az amnesztiákat 2017-ben törölte el a szlovák parlament, amit az alkotmánybíróság azzal indokolt, hogy Meciar visszaélt a hatalmával, megszegte esküjét, amelyben fogadalmat tett, hogy nem fogja önmagát és a beosztottjait védelmezni. Ugyanebben az évben még nyomozás indult az ügyben, amelyet egy hónappal később elévülésre hivatkozva leállítottak. Aztán újra belevágtak a szlovák nyomozó hatóságok, hogy kiderítsék, mi is történhetett pontosan az amnesztiák ügyében, ám a Meciar elleni, hivatali hatáskörrel való visszaélés miatt indított büntetőeljárást mégis leállították.

A kilencvenes évek szlovákiai politikájának fenegyereke emiatt idővel egyre bátrabb lett, olyannyira, hogy még politikai visszatérését is bejelentette. Ám úgy látszik, a szlovákiai választóközönség mostanra már egyáltalán nem kér a magyarellenességéről is hírhedt, nagyhangú exminiszterelnökből, aki így ismét a politika sáncain kívül ragadt.

Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy a politikus emlékét végre maga mögött hagyhatná északi szomszédunk. Az év elején a szlovák nyomozó hatóságok ismét büntetőeljárást indítottak a meciari amnesztiákkal kapcsolatban, megint csak hatalommal való visszaélés gyanújával. Ezúttal azért indították újra nyomozást az ügyben, mert a főügyészség nem értett egyet a nyomozó határozatával, aki korábban leállította a büntetőeljárást.

Így ma, közel 25 évvel a híres ember-rablás után még mindig beszédtéma Meciar érintettsége, amely hosszú árnyékként vetül ma is a szlovák belpolitikára. Ám nem csak ez az ügy maradt tisztázatlanul a zavaros kilencvenes évekből, amikor a szélsőséges politikus vezette az országot (ekkor volt aktív a döntőrészt magyarokból álló csallóközi maffia is, amelynek vezetőit tavaly ítélték el). Több alvilági ügy a mai napig nem oldódott meg, köztük az a robbantásos eset sem, amelyben a Kovac-emberrablás egyik részt-vevőjét tették el láb alól.

Az egykori bokszoló Meciart – aki állítólag egy magyar sportoló, Pável Béla ütése miatt hagyott fel sportkarrierjével – azonban egyáltalán nem olyan fából faragták, hogy könnyen adná magát. Így most még azt sem tudni, hogy a 78 éves exkormányfő egyáltalán tett-e tanúvallomást az amnesztiák ügyében. Ezért mostanra aligha akad bárki is Szlovákiában, aki úgy gondolja, hogy valaha is kiderül az igazság a negyed évszázada történt emberrablásról. Ahogy pedig múlnak az évek, egyre kisebb az esélye annak, hogy Meciar a bíróság előtt feleljen a tetteiért.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/32. számában jelent meg augusztus 7-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/31. számban? Itt megnézheti!