Bár keddi találkozójukon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz, Németország kancellárja is a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta, egyelőre nincs jele a feszültség enyhülésének, Oroszország bármelyik pillanatban megtámadhatja Ukrajnát. Az orosz parlament által elfogadott folyamodvány, amelyben Vlagyimir Putyin elnököt a szakadár köztársaságok függetlenségének elismerésére kérik, Rácz András Oroszország-szakértő szerint fenyegető jel, és egyelőre katonai téren sem utal semmi deeszkalációra, fokozatos leépítésre.
Számos fontos fejleményt hozott a keddi nap az orosz-ukrán konfliktusban. A nyugati sajtó és később a kedden Moszkvában tárgyaló Olaf Scholz német kancellár is az enyhülés jeleként értékelte, hogy Oroszország csapatkivonásokat jelentett be az Ukrajnával határos területekről, ahol jelenleg az amerikai kormány szerint mintegy 130 ezer főnyi orosz katonai erő állomásozik, részben a két ország határán, részben Belaruszban, ahol hadgyakorlatot tartanak, részben pedig a Fekete-tengeren, ahol szintén hadgyakorlat zajlik.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője bejelentésében hangsúlyozta: a visszarendelt egységek esetében olyan csapatokról van szó, amelyek számára véget ért a hadgyakorlat.
Szergej Lavrov külügyminiszter valamivel később arról beszélt: az ukrán határ közelében gyakorlatozó orosz csapatok egy részének tervszerű kivonása nem a nyugati „hisztériára” adott válasz. A külügyminiszter azért nevezte hisztériának az ukrán határ menti csapatösszevonásokra adott reakciókat, mert Oroszország hivatalosan hangoztatott álláspontja a mai napig az, hogy nem áll szándékában bevonulni Ukrajnába.
Putyin és Scholz is diplomáciai megoldásról beszél
A Donyec-medence kérdése még mindig rendezhető a minszki megállapodások végrehajtása révén – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
A reggel bejelentett csapatkivonás Olaf Scholz német kancellár szerint is az enyhülés jele, de a NATO kedd délután nem látta jelét annak, hogy fogyatkozna az orosz jelenlét az ukrán határon, és annak sem látta semmi nyomát, hogy csökkenne az Ukrajna környékén végzett orosz csapatösszevonás okozta feszültség.
Jens Stoltenberg Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos tanácskozása előtt az elmúlt évtizedek legkomolyabb biztonsági válságának nevezte az orosz-ukrán határon kialakult feszültséget, és hangsúlyozta: Oroszország olyan mértékben vont össze erőket az ukrán határon, amilyenre a hidegháború óta nem volt példa. „Minden készen áll az orosz támadás megindítására Ukrajna ellen” – fogalmazott.
A nap folyamán ugyanakkor az orosz parlament elfogadta azt a folyamodványt, amelyben Vlagyimir Putyin elnökhöz fordulnak, hogy ismerje el a két szakadár köztársaság, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét.
Fenyegető jel az orosz parlament döntése
Vlagyimir Putyin a német kancellárral kedd délután tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette: a Donyec-medence kérdése még mindig rendezhető a minszki megállapodások végrehajtása révén, de Rácz András Oroszország-szakértő fenyegető jelnek tartja, hogy az orosz parlament elfogadta a szakadár köztársaságok elismeréséről szóló folyamodványt.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint egyelőre nem mutatnak jelek arra, hogy csökkent volna a feszültség – Bár Putyin a német kancellárral közös sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy ez egyelőre nem időszerű, ezzel együtt a benyújtott javaslat érvényes, és amint Putyin aláírja, jogerőre emelkedik. Ez a jelenlegi tárgyalási keret, a minszki megállapodások végét jelentené, ezt a lehetőséget Olaf Scholz is diplomáciai katasztrófának nevezte – mondta a Magyar Hangnak a szakértő.
Rácz András szerint a kedd reggeli bejelentésnek – miszerint bizonyos orosz katonai erőket elkezdenek kivonni az Ukrajnával határos területekről – a terepen egyelőre nem látszik nyoma a csapatmozgásokban, és emlékeztetett: azt a NATO-főtitkár is úgy kommentálta, hogy nincs olyan látható csapatmozgás, amely tényleges deeszkalációt mutatna.
– Egyelőre a nem látszik, hogy Oroszország ténylegesen csökkentené katonai erejét a térségben. Bizonyos erők mozognak, de nem egyértelmű, hogy ezeket csak áthelyezik máshová, vagy valóban kivonják a térségből. Katonai értelemben bármikor megindulhat a támadás, az államelismerésről hozott parlamenti döntés pedig nem a deeszkaláció irányába hat – értékelte a szakértő.
Putyin népirtásról beszél
Rácz András különösen fenyegető jelként értékeli, hogy Vlagyimir Putyin a német kancellárral közös sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: ami a Donbasszban történik, az szerinte népirtás. Ezt az államelismerésről szóló folyamodvány kontextusában nagyon aggasztó kijelentésnek tartja.
– Oroszország Európai Unióhoz delegált nagykövete, Vlagyimir Csizsov hétfő este azt mondta: nem fogja megtámadni Oroszország Ukrajnát, kivéve, ha provokáció történik, vagy az ukránok elkezdenek orosz állampolgárokat gyilkolni. Ez a kijelentés is fenyegetőnek hangzik annak fényében, hogy a két szakadár entitás kormánya egyre többet beszél a provokáció veszélyéről – mondta Rácz András.
A szakértő szerint Ukrajna a polgári lakosság védelmében rendelt el szerdára munkaszüneti napot, egy esetleges támadás esetén ugyanis kisebb a polgári áldozatok száma akkor, ha a polgárok otthon tartózkodnak.
Kijev nem gondolja, hogy szerdán vagy csütörtökön Ukrajnát orosz támadás érhetné
Volodimir Zelenszkij elnök közben február 16-át az egység napjának nyilvánította: ki kell tűzni az ukrán zászlót a házakra, 10 órakor el kell énekelni a himnuszt.
Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este a közösségi médiában tartott beszédet, amelyben azt mondta, hogy őt is informálták a szerdai, 16-i támadás tervéről. Arról beszélt, hogy az ukrán nép harcolni fog a szabadságáért, és hogy az ukrán hadsereg nagyon erős. Február 16-át munkaszüneti nappá, a Nemzeti Egység napjává nyilvánította hétfő este. Az országot szerdáig fellobogózzák és felkészítik a harcra. A polgári lakosságot fegyverhasználatra oktatják, a külföldön tartózkodó közszolgákat 24 órán belül hazarendelték.
Készülnek az ukrajnai menekültek fogadására
Közben egyre több ország rendeli haza a diplomatáit Ukrajnából, és több közép-európai ország nagy erőkkel készül az ukrán menekültek fogadására.
Andrzej Duda lengyel elnök sajtótájékoztatón közölte: a kormány az ukrajnai menekültek befogadására is készül. Lucian Bode román belügyminiszter elmondása szerint Románia felkészült arra, hogy fegyveres konfliktus esetén Ukrajna felől ellenőrizetlen menekültáradat érkezhet az országba. A tárcavezető az Antena 3 hírtelevízióban beszélt az előkészületekről. A kedden véglegesítendő cselekvési terv a menekültek lehetséges érkezési útvonalainak feltérképezésére, ideiglenes befogadótáborok kialakítására és elektromos energiával történő ellátásukra, valamint a menekültek egészségügyi gondozásának biztosítására is kiterjed elmondása szerint.
Az ukrán határ menti romániai megyékben leltárba vették a célnak megfelelő épületeket – sportcsarnokokat, kollégiumokat, panziókat és szállodákat –, valamint azokat a helyszíneket, ahol ideiglenes táborokat alakíthatnak ki. A menekültek jogállását tanúsító iratokat a belügyi alkalmazottak, elsősorban a bevándorlási hivatal (IGI) dolgozói fogják kiállítani – magyarázta a miniszter. Bode nem adott pontos választ arra a kérdésre, hogy Románia hány menekültet tudna befogadni, csak annyit mondott: felmérték, jelenleg hány szálláshelyet tudnak biztosítani épületekben és ideiglenes táborokban.
– Csehország készen áll esetleges ukrán menekültek befogadására, ha kiéleződne Kijev konfliktusa Oroszországgal – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő a nemzetbiztonsági tanács hétfő esti rendkívüli ülése után Prágában. – Felkészültünk különböző számú esetleges ukrán menekült befogadására – mondta a miniszterelnök újságíróknak. A kormányfő szerint Csehország kész segítséget nyújtani Szlovákiának is, és szükség esetén azonnal rendőri alakulatot küldhet a szomszédos országba, amely segítene a szlovák-ukrán határ felügyeletében és védelmében.
– A Honvédelmi Minisztérium rendelkezik kimenekítési tervvel, amellyel segíteni tudjuk a magyar állampolgárok és szükség esetén más nemzetek állampolgárainak kijutását Ukrajnából – ezt közölte a magyar Honvédelmi Minisztérium (HM) a Hvg.hu kérdésére még hétfőn. A portál ugyanis arra volt kíváncsi, hogy miután Ukrajnában több mint 130 ezer kárpátaljai magyar él, a magyar hatóságok fel vannak-e készülve a magyar menekültek fogadására, ha eszkalálódik a helyzet. A HM a kimenekítési terv részleteiről nem osztott meg tovább információt.
