Az előzetes várakozásokat cáfolva, meglehetősen gyorsan lezárultak a koalíciós tárgyalások Németországban. Miután a Kereszténydemokrata Unió és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU-CSU) pártszövetsége győzött, a centrista pártok és a választáson elbukó SPD közötti koalíciós szövetség hamar megszületett. A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról számolt be, hogy a német kereszténydemokraták és szociáldemokraták koalíciós szerződést kötöttek, így nincs akadálya annak, hogy a Friedrich Merz vezette kormány megalakuljon. Lapinformációk szerint csaknem 60 év után először a CDU veszi át a külügyminisztériumot. A Pénzügyminisztériumot és a Honvédelmi Minisztériumot az SPD, a Belügyminisztériumot pedig a CDU/CSU irányítja majd.
E megállapodás alapján Merzet május elején választhatják kancellárrá, de már tető alá hozott egy történelmi jelentőségűnek minősített alkotmánymódosítást, amelynek alapján az alkotmányban rögzített adósságféket feloldva 500 milliárd eurós kiadási csomagról döntöttek. A javaslatcsomag értelmében az állami hitelfelvételt megakadályozó adósságféket úgy módosítják, hogy a védelmi kiadásoknak gyakorlatilag nem lesz többé felső korlátjuk, a német államadósság akár a GDP 70 százaléka fölé emelkedhet.
Ide tartozik, hogy az Ipsos felmérése szerint a konzervatív CDU/CSU pártszövetséget most, megalakulása óta első alkalommal, megelőzte az AfD. Íme, az Ipsos felmérése, zárójelben az adott párt februári választási eredménye:
AfD 25 százalék (20,8 százalék)
CDU/CSU 24 százalék (28,5 százalék)
Szociáldemokrata Párt 15 százalék (16,4 százalék)
Zöldek 11 százalék (11,6 százalék)
Linke 11 százalék (8,8 százalék)
Sahra Wagenknecht Szövetség 5 százalék (4,98 százalék)
Német Szabaddemokrata Párt 4 százalék (4,3 százalék)
