Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai – tudta meg a Népszava az oslói külügyminisztériumtól. A lap szerint a tájékoztatás alapján egyértelmű, hogy az összesen 77 milliárd forintos támogatás nem csúszik, nem átmenetileg került veszélybe, hanem végérvényesen elveszett.
Az Európai Gazdasági Térség (EGT) és a Norvég Alapok 2014-2021-es időszakra vonatkozó támogatási összege 2,8 milliárd euró, ami 15 kedvezményezett ország között oszlik meg. A program harmadik legnagyobb kedvezményezettje Magyarország, a pénzekből azonban egy fillér sem érkezik, mert a magyar kormány a civil szervezeteket segítő programok itteni kezelése miatt konfliktusba került a norvégokkal – emlékeztet cikkében a napilap. A Norvég Alap feltétele ugyanis az, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen, a magyar kormány viszont szeretett volna beleszólást szerezni abba, mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt.
A július 22-iki kormányinfón – amelyről lapunk szokás szerint ki volt tiltva – Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a 24.hu kérdésére azt mondta a Norvég Alappal folytatott tárgyalásokról, hogy azok egyelőre zátonyra futottak, így nem tudták kiválasztani azt a szervezetet, amely a civil szervezetek támogatását bonyolítja.
Hogy a tárgyalások hol futottak zátonyra, nem derült ki. Lapunk korábban közölt információi szerint egyébiránt mások mellett az Ökotárs, a Vöröskereszt, valamint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat vezette konzorcium is indult a Norvég Alap magyarországi gondozására kiírt pályázaton. Olyan szereplőket vártak a lebonyolítói feladatra, amelyek függetlenek az államtól, így kérdéses, hogy a donorok szemében mennyire felelt meg a jelentős állami támogatásban részesülő Vöröskereszt, valamint a gyermekmentő szolgálat, melynek egyik egyesületi képviselője Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Feltételezhető, hogy az Ökotárs viszont a kormánynak nem felelt meg. Emlékezetes: 2014-ben a kormány több állami szervet is mozgósított az akkori lebonyolító, az Ökotárs ellen, ám egyetlen gyanújuk sem igazolódott, így ki kellett mondani, hogy a civil szervezet törvényesen végezte a munkát.
A tárgyalások zátonyra futását egyébként már a Gulyás tájékoztatásának másnapján megerősítette a norvég külügyminiszter is. Ine Eriksen Søreide a Telex megkeresésére közölte, nem sikerült megállapodni Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, miután az Orbán-kormány és a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) nem jutottak dűlőre a civileknek szánt péntek kezeléséről. „Megerősíthetem, hogy egy hosszú és átfogó folyamatot követően nem jutottunk egyetértésre. Véleményünk szerint az EGT és a Norvég Alapok nagyon hasznosak lehettek volna különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, továbbá a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, valamint a kisebbségi jogok előmozdításában” – fejtette ki Søreide.
A nagyjából 214,6 millió euró felhasználásáról már 2016 óta zajlottak a tárgyalások, tavaly december 21-én pedig deklarálták, hogy egyetlen programot sem lehet jóváhagyni egy független civil alapkezelő kinevezése előtt. Idén július 21-ig kellett volna kiválasztani az alapkezelőt, de a felek nem tudtak megállapodni, így a tervezett programok nem valósulnak meg.
