Cikkünk frissül!
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a jövő hónapra halasztja az igazságügyi rendszer tervezett átalakításáról szóló tárgyalások folyamatát – közölte a szélsőjobboldali koalíciós tagpárt, a Zsidó Erő. A párt közleményében azt írta, hogy a törvényhozást a parlament következő ülésszakára tolják ki, hogy „párbeszéd útján fogadják el a reformot”. A parlament a jövő héten szünetet tart a pészahi miatt, az eddigi tervek szerint addig átvitték volna.
A párt vezetője, Itamar Ben Gvir támogatni fogja a meghosszabbítást, cserébe pedig „nemzeti gárdát" alakítanak ki az általa vezetett nemzetbiztonsági minisztérium irányítása alatt – ismertette a közleményt a BBC honlapja az izraeli média alapján.
Benjamin Netanjahu magyar idő szerint este hétre rendkívüli televízió beszédet hirdetett. Úgy kezdte, hogy jelenleg két tábor van Izraelben, és nincs szükségünk arra, hogy ez a feszültség tovább folytatódjon. Egyesek elutasítják a katonai szolgálatot, ami önmagában nagy vétek, Izrael állam nem maradhat hadsereg nélkül, amely megvédi. Netanjahu azt mondja, hogy kormánya soha nem fog elfogadni egy polgárháborút, és olyan válsággal állunk szemben, amely valódi veszélyt jelent az izraeli nemzeti egységre. Ezt követően bejelentette, hogy elhalasztja a kormány az igazságügyi törvénytervezet második és harmadik olvasatban való elfogadását, a cél a széleskörű konszenzus elérése. Hozzátette: vissza kell építeni az országot és a nemzetet. Azt mondta, „veszélyes válaszúthoz” érkeztünk, egy „szélsőséges kisebbség” kész megosztani a nemzetet, szerinte ezért a válság mindenkit felelősségteljes cselekvésre kötelez.
A BBC kommentárja szerint mivel Netanjahu beszédének hangneme nem volt túl békülékeny, sőt, egy „szélsőséges kisebbséget” hibáztatott, és a tiltakozók legfőbb követelését, a törvényjavaslat visszavonását sem tartalmazta, így kérdés, hogy elég lesz-e a tiltakozás leszerelésére. A következő néhány óra döntő fontosságú lesz, hogy sikerül-e lecsillapítani az elmúlt 24 óra feszültségeit – írták.
Vasárnap este Netanjahu még menesztette a reformot kritizáló védelmi minisztert, mire eddig nem látott tiltakozás kezdődött, százezrek vonultak utcára és sztrájkok indultak. Többen polgárháborús helyzettől tartottak. Az izraeliek már hónapok óta tüntettek a tervezetek ellen, egyre erősödő intenzitással. Arnon Bar-David, a szakszervezeti szövetség, a Hisztadrut elnöke és az izraeli gazdasági élet legfontosabb szereplői hétfő reggel a gazdaság leállítását célzó általános sztrájkot jelentettek be. „Történelmi sztrájk küszöbén állunk, amelyben a munkaadók és a munkavállalók összefognak az állam érdekében. Megállítjuk a jogi változtatást, és megállítjuk az őrületet” – hangoztatta a szakszervezeti elnök. A gazdaság általános sztrájkja magában foglalja a vasúti közlekedést, a repülőtereket és a nagyobb izraeli gyárakat. A katonai rádió szerint az egészségügyben, az elektromos műveknél és a repülőtéren már meg is kezdődött a sztrájk. Korábbi nyilatkozatok szerint Arnon Bar-Davidhoz várhatóan csatlakozik Dobi Amitai, a szállodákat, bankokat és az egyéni vállalkozók szakszervezeteit tömörítő üzleti szövetség elnöke. Az önkormányzati vezetők azt közölték, hogy hétfőtől éhségsztrájkba kezdenek a miniszterelnöki hivatal előtt. Az egyetemek hétfőtől határozatlan időre beszüntették az oktatást.
Az ellenzék vezetője, Jair Lapid azt mondta, hogy kész részt venni a koalíciós kormánnyal folytatott „valódi párbeszédben”, ha az igazságügyi reformokat valóban leállítják egy időre. „Hagynunk kell a miniszterelnöknek, hogy meghatározza a párbeszéd mechanizmusát, és bízunk benne, hogy tisztességes közvetítő lesz” – mondta. „Ez az, amit az elmúlt hónapokban követeltünk - valódi és konstruktív párbeszédet, egy felelősségvállalásra kész vezetés által”. Kijelentette, hogy ha a kormány tisztességes tárgyalásokat folytat, az ország „erősebben és egységesebben” kerülhet ki a válságból.
Első olvasatban még március elején fogadta el a kormánypárti többség az igazságügyi reform kulcstörvényeit, amelyekkel alaposan korlátozzák a legfelsőbb bíróság törvényeket érvénytelenítő jogkörét. Az új jogszabályokat a teljes megszavazástól csak a legfelsőbb bíróság teljes, tizenöt fős bírói kara helyezhetné hatályon kívül legalább tizenkét bíró támogatásával. Ráadásul a jövőben a testület hiába semmisítene meg egy törvényt, a döntés az izraeli parlament 61 fős többséggel érvényteleníthetné, és azt újra életbe léptethetné anélkül, a bíróság viszont nem járhatna el újból.
