Magyarország nem fogadja el Norvégia „diktátumát”, a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet – közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel. Mint közleményében fogalmaz a tárca, a kormány a hét pályázóból bárkit hajlandó volt elfogadni a „Soros György által támogatott” Ökotárson kívül, Norvégia viszont ragaszkodott a „Soros-szervezethez", és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt.
– Norvégia ezzel megsérti az EGT-tagságból származó kötelezettségeit, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni. A kormány az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el – tették hozzá, kiemelve: Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak.
A Népszava szerdán számolt be arról a norvég külügyminisztériumtól kapott válaszok alapján, hogy Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai. A nagyjából 214,6 millió euró felhasználásáról – ahogy arról lapunk is beszámolt – már 2016 óta zajlottak a tárgyalások, tavaly december 21-én pedig deklarálták, hogy egyetlen programot sem lehet jóváhagyni egy független civil alapkezelő kinevezése előtt. Idén július 21-ig kellett volna kiválasztani az alapkezelőt, de a felek nem tudtak megállapodni.
Hogy a tárgyalások hol futottak zátonyra, a Miniszterelnökség szerdán kiadott közleményéig nem lehetett tudni, csupán sejteni. Lapunk korábban közölt információi szerint mások mellett az Ökotárs, a Vöröskereszt, valamint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat vezette konzorcium is indult a Norvég Alap magyarországi gondozására kiírt pályázaton. Olyan szereplőket vártak a lebonyolítói feladatra, amelyek függetlenek az államtól, így feltételezhető, hogy ezért nem felelt meg a jelentős állami támogatásban részesülő Vöröskereszt, valamint a gyermekmentő szolgálat, melynek egyik egyesületi képviselője Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A forrást korábban lebonyolító Ökotárs azonban már régóta zavarja a Orbán Viktorékat: 2014-ben a kormány több állami szervet is mozgósított az Ökotárs ellen, ám egyetlen gyanújuk sem igazolódott, így ki kellett mondani, hogy a civil szervezet törvényesen végezte a munkát.
Az Európai Gazdasági Térség (EGT) és a Norvég Alapok 2014-2021-es időszakra vonatkozó támogatási összege 2,8 milliárd euró, ami 15 kedvezményezett ország között oszlik meg. A program harmadik legnagyobb kedvezményezettje Magyarország, a pénzekből azonban egy fillér sem érkezik, mert a magyar kormány a civil szervezeteket segítő programok itteni kezelése miatt konfliktusba került a norvégokkal – emlékeztet cikkében a napilap. A Norvég Alap feltétele ugyanis az, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen, a magyar kormány viszont szeretett volna beleszólást szerezni abba, mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt.
A norvég külügy jelzésére, hogy a 77 milliárd forintnyi forráshoz Magyarország a jövőben nem fér hozzá, a DK miniszterelnök-jelöltje is reagált. Dobrev Klára kifejtette: ha jövő tavasszal ő alakíthat kormányt, akkor újra megnyitja a Norvég Alapról szóló tárgyalásokat. – Orbán Viktor miniszterelnöknek nem fontosak azok a szegény gyerekek, akiknek az oktatását, az étkeztetését, az életét lehetne megoldani ebből a pénzből, nem fontosak azok a magyarok, akiknek ezrei panellakásokban „főnek meg” a hőségtől, mert nem jut pénz panelrekonstrukcióra. Ebből a 77 milliárdból kétszer lehetne megmenteni a Velencei-tavat – emelte ki.
