Nem akármilyen műtárgyvédelmi együttműködés zajlott le a napokban, a londoni British Museum régészei ugyanis nemrég beazonosítottak nyolc ókori mezopotámiai műkincset, amelyeket most visszaadtak az iraki nemzeti múzeumnak. A tárgyakat még közvetlenül az ENSZ felhatalmazás nélkül 2003-ban Szaddám Huszein iraki diktátor ellen indított nemzetközi inváziót követően ásták ki illegálisan, hogy aztán Nagy-Britanniába csempésszék azokat.
A rendőrség a leleteket egyébként már akkor lekapcsolta, ugyanis egy londoni műkereskedő semmilyen pappírral nem tudta igazolni eredetüket. A nyolc, mintegy ötezer éves, az egykori sumer Ningírszu (ma Tello) településről származó tárgy, köztük ékírásos pecséthenger, Éninnu istennek szánt dedikáció, vagy egy bikát ábrázoló kis márvány amulett sok más lefoglalt, illegálisan becsempészett tárgyhoz hasonlóan így évekre egy rendőrségi raktárba került, hogy aztán idén leporoljanak pár illegális műkinccsel kapcsolatos döglött aktát, és a hatóságok a régészekkel közösen megpróbálják meghatározni, honnan is kerülhettek a szigetországba.
A brit The Guardian napilap beszámolója szerint ráadásul a sikeres beazonosítás egy szerencsés véletlennek köszönhető. A múzeum ugyanis évekig képzett iraki régészeket, hogy a 2003-as invázió után szétrabolt lelőhelyek helyreállításában, illetve a rablóásatások okozta károk felmérésében és rekonstruálásban részt vegyenek. A British Museum közel-keleti részlegével közösen működtetett iraki műemlékvédelmi program keretében pedig Sebastian Rey vezető régész épp Tellóban folytat ásatásokat, ahol a londoni lefoglalt tárgyakhoz nagyon hasonló leletek kerültek elő. Az összehasonlítást követően pedig a régészek így nem csak a lelőhelyet tudták meghatározni, de a terepen megtalálták azokat a rablólyukakat az Éninnu-templom vályogfalában, amelyekből a műkincseket egykor kiemelték.
Ningírszu az egyik legkorábban lakott olyan település a Földön, ahonnan nyelvi-írásos emlékek előkerültek. A lelőhelyet egyébként a 19. század végétől egészen az 1920-as évekig francia régészek ásták. Ezt követően se merült feledésbe, ugyanakkor az ásatások nemrég indultak újra. Jelenleg a területet nemcsak az iraki műemlékvédelmi hatóság, de a helyi törzsek is védik.
A 2003-as iraki inváziót követően lelőhelyek ezreit kezdték el durván fosztogatni. A széthulló műemlékvédelmi rendszer miatt olyan területeket is fosztogattak, amelyek még a régészek számára sem voltak feltétlenül ismerősek. Épp ezért is roppant embert próbáló feladat a műkincsek beazonosítása, hiszen nehéz mit mondani egy tárgyról, ami soha nem került be a műemlékvédelmi rendszerbe. (A modernkori történelem talán legdurvább műkincsrablásáról és annak hatásairól annak idején még Kalla Gábor régész, asszirológussal beszélgettünk.)
Ha pedig mindez még nem lett volna elég, a 2011-es „arab tavaszt” követően a terrorizmus is rárepült az illegális műkincs-kereskedelemre. Szíriában a rezsim működtette műemlékvédelmi rendszer szétesését követően ugyanis ugyancsak egyszerű volt a zavarosban halászni. Az Iszlám Állam és a különféle iszlamista milíciák pedig a rablóásatásokból fedezték nem csekély arányban kiadásaikat. Irak mellett Szíriát is ipari méretekben kezdték el fosztogatni ezek a csoportok, az Iszlám Állam ráadásul tette mindezt úgy, hogy közben erőfitogtatás gyanánt keménykedve dúlt fel lelőhelyeket, múzeumokat – így Ninive, Kalhu, Hatra, Horszábád és Palmüra se úszta meg. (A 2015-ös nagy dúlásokat követően Dezső Tamás régész-assziriológussal, az ELTE Bölcsészettudományi Karának volt dékánjával a feketepiac letörésének lehetőségéről beszélgettünk, egyúttal belestünk az illegális kereskedelem sötét előszobájába.)
A közel-keleti káoszt kihasználó illegális műkincs csempészet Magyarországot se kerülte el. Még 2016. szeptember 29-én éjjel egyedülálló, mintegy 160-200 millió forint összértékű lopott, csempészett műkincset találtak egy Magyarországon átutazó kamionban a magyar hatóságok. Összesen 101 tárgy került elő a vezetőfülkéből: 73 darab bronztárgy a mai Törökország és részben Örményország területén fekvő ókori urartui királyságból, 14 római aranyérem, asszír kőedény, nagyplasztika valamint 9 darab – mezopotámiai mintákat másoló – pecséthenger.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
