Az Axios nevű portál szerint Marco Rubio külügyminiszter csütörtökön kijelentette, a NATO összes tagállama megállapodott abban a célban, hogy a következő évtizedben a védelmi kiadásaik aránya elérje a GDP 5 százalékát. A szövetség akkori főtitkára, Jens Stoltenberg 2024 februárjában azt mondta, hogy a 32 országból álló szövetségben rekordszámú, 18 szövetséges fogja GDP-jének 2 százalékát védelemre fordítani. A cikk szerint Donald Trump öt százalékos céljának elérése érdekében a NATO jelenlegi főtitkára, Mark Rutte javasolta, hogy a tagállamok 2032-ig növeljék közvetlen védelmi kiadásaikat a GDP 3,5 százalékára, és további 1,5 százalékkal a biztonsággal kapcsolatos kiadásokat.
Gazdasági tüdőn lövés
A NATO szóvivője, Njoki Mahiaini péntek reggel az Axiosnak az öt százalékról nem beszélt, annyit közölt, hogy a legtöbb tagállam felkészült az eredeti cél elérésére, vagyis arra, hogy idén a GDP 2 százalékát fordítsa védelemre. Már többen bejelentették, hogy ennél sokkal tovább mennek. Rubio megjegyzésére úgy reagált: arra számítanak, hogy a szövetségesek Hágában ambiciózus kiadási célkitűzés mellett kötelezik el magukat.
A Telex ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor tavaly decemberi éves kormányinfóján azt mondta, Trump 5 százalékos ötlete Magyarországnak gazdasági „tüdőn lövés lenne”. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, „méretarányossági okokból” nem beszélt az USA elnökével, de ha a téma napirendre kerül, az „óvatos duhajok” táborába fog tartozni. Hozzátette, Magyarország a két százalékért is vért izzadott, de meg tudta csinálni. A NATO saját 2024-es adatai szerint 2,11 százalékon áll az ország.
Rubio állítására, mely szerint a NATO-tagállamok beleegyeztek a védelmi kiadások öt százalékra való emelésébe, Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter úgy reagált, nincs tudomása olyan hivatalos NATO-döntésről, amely ezt alátámasztaná. Nem volt sem védelmi, sem külügyminiszteri, sem állam- és kormányfői szintű egyeztetés erről, ezért szerinte az ilyen kijelentések inkább a politikai nyomásgyakorlás eszközei, mintsem hivatalos szövetségi álláspontok. Az egykori tárcavezető szerint az ötlet elsősorban nem biztonságpolitikai szükségszerűség, hanem nyomásgyakorlási eszköz Washington részéről. Kiemelte, e mögött egyértelmű amerikai stratégiai érdekek állnak.
„Az Egyesült Államok célja, hogy az európai tagállamok önállóbban garantálják saját biztonságukat, ezzel tehermentesítve Washingtont, amelynek más térségekben is vannak stratégiai kötelezettségei. A NATO stabilitása azonban továbbra is alapvető fontosságú a globális befolyásuk fenntartása szempontjából” – jelentette ki.
Hozzátette, az Európai Unió, valamint Norvégia és az Egyesült Királyság a hagyományos fegyverzet terén már most is jelentős fölényben vannak Oroszországgal szemben. Több harckocsi, vadászrepülő, tüzérségi eszköz és tengeralattjáró áll rendelkezésükre. Ezért a jelenlegi hadi képességek is elegendőek lehetnek az orosz fenyegetés elrettentésére.
Légtér és gyorsreagálás
Szekeres Imre hangsúlyozta: az 5 százalékos GDP-arányos kiadás irreális, különösen azokban az országokban, ahol az állami költségvetés más, társadalmi szempontból fontos területeken – például oktatásban, egészségügyben és szociális szolgáltatásokban – is jelentős forrásokat igényel. Ezért aztán Orbán Viktor ezúttal igazat mondott, amikor decemberben tüdőn lövésnek nevezte az 5 százalékot.
Az egykori miniszter arra emlékeztetett, a magyar honvédelem anyagi helyzete rendkívül nehéz volt a 2010 és 2018 közötti időszakban, amikor az Orbán-kormány a terület költségvetésének egyharmadát vonta el. Ez két és fél évnyi forráskiesést jelentett nyolc év alatt, és a korábban előkészített fejlesztési tervek leállításához vezetett. Az egykori tárcavezető szerint, bár a 2014-es orosz agresszió hatására elkezdődött egy visszapótlás, és így érte el Magyarország a jelenlegi 2 százalék körüli védelmi kiadási szintet, a beszerzések nem legfontosabb szükségleteket fedik le. Egy újabb költségnövelés, akár 3,5 százalékra, nemhogy 5-re, már most is végrehajthatatlan lenne a jelenlegi gazdasági helyzetben.Szekeres Imre kiemelte: a magyar haderő fejlesztését célszerű lenne szűk, de reális célokra koncentrálni. Szerinte két terület érdemel kiemelt figyelmet: a magyar légtér védelme és egy gyorsreagálású erő kialakítása, amely képes az első hagyományos támadást visszaverni, amíg a NATO-szövetségesek meg nem érkeznek.
Kölcsönből is csak 3 százalék
Szenes Zoltán, honvéd vezérkar korábbi főnöke szintén irreálisnak tartja az 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt. Szerinte a 3 százalék ugyanakkor tízéves távlatban elérhető lehet, különösen az Európai Unió által felajánlott kedvezményes hitelkonstrukciók segítségével. Felidézte, hogy az EU úgynevezett REPowerEU programjának részeként mintegy 800 milliárd eurós keret áll rendelkezésre, amelyből 150 milliárdot lehet fegyverkezési célokra fordítani kedvezményes kölcsön formájában. Mint mondta, ezeket a forrásokat az uniós szabályok értelmében nem kell beleszámítani a tagállamok államadósságába, így pénzügyi szempontból is vonzó lehetőség a haderő fejlesztésére.
Hozzátette, az EU korábban a 3 százalékos szintet jelölt ki célként 2030-ra. Úgy látja, a legtöbb uniós tagállam élni fog ezzel az eszközzel. Mindt mondta, jelenleg 23 tagország befizetése 2 százalék körül mozog, a lengyelek 4,7, a balti államok és románok 3 százalék körül állnak. Emlékeztetett, az 5 százalék azért is teljesen irreális, mert még a hidegháború időszakában is 3 százalék körüli a védelmi kiadások aránya. Csak a NATO megalakulásának kezdeti éveiben, az 1949–51 közötti időszakban voltak olyan rendkívüli kiugrások, amikor néhány tagállam, például Németország, akár 6–12 százalékot is költött hadseregre. A nyugállományú vezérezredes szerint mindezek miatt az 5 százalék most is sokkal inkább politikai nyilatkozat, semmint megvalósítható célkitűzés
Kerestük a Honvédelmi Minisztériumot és a Miniszterelnökséget is, hogy mi a véleményük a Marc Rubio által elmondottakról. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
