Nyugat-európai áradások: óráról órára nő az áldozatok száma

A pusztítás nyomai a belgiumi Verviers-ben történt áradást követően 2021. július 16-án. Legkevesebb 15 ember életét vesztette, négy embert eltűntként tartanak nyilván, több mint 21 ezer ember maradt elektromos áram nélkül a napok óta tartó heves esőzések nyomán kialakult özönvízszerű áradások miatt Belgiumban. MTI/AP/Francisco Seco

Legalább 120 halálos áldozata van már Nyugat-Európában az évszázad legnagyobb esőzése okozta áradásoknak, a mentési munkálatoknak köszönhetően azonban folyamatosan kerülnek elő emberek az összedőlt házak alól is. Az időjárási viszonyok az előrejelzés szerint a hétvégéig sem változnak érdemben, sőt, péntekre várják a legnagyobb csapadékmennyiséget.

Németországban 100 fölé nőtt a halálos áldozatok száma, Belgiumban pedig 23-an vesztették életüket, s legkevesebb húsz embert eltűntként tartanak nyilván, több mint 41 ezer ember pedig továbbra is elektromos áram nélkül maradt.

A belga kormányfő keddre országos gyásznapot hirdetett, írja a BBC. Alexander De Croo belga miniszterelnök péntek délután tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a jelenlegi az ország történelmének legsúlyosabb árvize, az áradások 112, főként az ország keleti felében fekvő települést érintettek, illetve érintenek. 

Annelies Verlinden belga belügyminiszter arról tájékoztatott, hogy a katonaság drónokkal és a helikopterekkel keresi a bajbajutottakat. Belgium számos országtól kapott támogatást, több mint 250 külföldi mentőalakulat, 20 hajó és helikopter segíti a mentést.

Az MTI beszámolója szerint több kelet-belgiumi városban nem szabad csapvizet fogyasztani, még forralt állapotban sem. A szolgáltató tájékoztatója szerint az árhullám elvonulása után nyílik lehetőség a vízminőség ellenőrzésére, eredmény leghamarabb az azt követő 24 órában várható.

Nemcsak Németországot és Belgiumot, hanem Hollandiát, Luxemburgot és Svájcot is súlyosan érinti a természeti katasztrófa.

A holland sajtó arról tájékoztatott, hogy pénteken délután megszólaltak az árvízvédelmi szirénák az ország délkeleti felében található Limburg tartományban, ahol átszakadt egy hajózásra alkalmas csatorna gátja. A katonaság több környékbeli falu lakóját kitelepítette, másokat lakhelyük elhagyására szólítottak fel a további árvízveszély miatt. Szakemberek arra figyelmeztettek, hogy az emelkedő vízszint még nagyobb pusztítást végezhet a régióban. Az evakuálás legkevesebb háromezer embert érint az országban.

Beszámolók szerint a csatornával párhuzamosan futó Maas folyó vízszintje még emelkedik, a közelben fekvő településeket, egy kórházát és több idősotthont elővigyázatosságból már kiürítettek.

A holland kormány pénteken hivatalos katasztrófahelyzetet hirdetett az ország délkeleti felét sújtó áradások miatt. A kabinet aktiválta a rendkívüli esetekben érvényes kártérítésről szóló törvényt. A szabályozás révén a kormány részben fedezi azokat a károkat, amelyeket a biztosítók nem térítenek meg.

 Luxemburgban továbbra is a legmagasabb árvízvédelmi készültség van érvényben. A helyi sajtó arról tájékoztatott, hogy a Luxemburg és Belgium közötti vasútvonalat helyreállították péntek délután, azonban a Franciaországba tartó vonatok várhatóan csak vasárnap indulhatnak.

A luxemburgi kormány országos természeti katasztrófát hirdetett csütörtökön, és 50 millió eurót különített el a károsultak megsegítésére.

A katasztrófa fő oka a legtöbb szakértő szerint leginkább az éghajlatváltozás, amely előidézte a napokig folyamatosan tartó heves esőzést. Greta Thunberg éghajlatváltozás-aktivista Twitter-bejegyzésben idézett fel egy cikket, miszerint a tudomány nem volt képes előrejelezni az áradást és a hőhullámot sem.