Önkéntes kvóta a láthatáron

Önkéntes kvóta a láthatáron

Afrikai migránsok kötnek ki Szicíliában 2019. szeptember 24-én (Fotó: Reuters/Antonio Parrinello)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A német, a francia, a máltai és az olasz belügyminiszter találkozott a hét elején Máltán azért, hogy megoldást találjanak a Földközi-tengeren hánykódó, migránsokkal teli hajók helyzetére. Mégpedig olyat, ami valamennyire tartósnak bizonyul. Jól látható, hogy az új olasz kormány politikája gyökeres változást hozott ezen a téren. Amíg az előző belügyminiszter, Matteo Salvini lezárta a kikötőket azon hajók előtt, akik a fedélzetükre vették a tengeren hánykolódókat, az új vezetés már európai, többnemzetes megoldást akar. Nem véletlenül mondta azt olasz belügyminiszter Luciana Lamorgese az újságíróknak: „Konkrét javaslatok születtek és nagyon elégedett vagyok”.

Azt azonban nem tudjuk egészen pontosan, hogy miben állapodtak meg, a kereteket ismerjük és az elveket is. Talán azért sincs végleges megállapodás, mert az október elején tartandó uniós belügyminiszteri találkozó résztvevői elé szeretnék rakni a papírt: tessék, lehet csatlakozni. Erre utal, hogy az Európai Bizottság és az EU soros elnökségét nagy ambíciókkal ellátó finn kormány is ott volt a máltai találkozón.

Folytatódik a migrációs kötélhúzás | Magyar Hang

A megállapodás lényege, hogy a németek és a franciák átveszik a menedékkérők 25-25 százalékát, az olaszoknál marad egytizedük, a többi pedig a többi EU-s tagállam között lesz szétosztva, négy héten belül. Feltehetően kötelező jelleggel, de csak azok számára kötelező mindez, akik önként csatlakoztak a rendszerhez. Vagyis ki lehet maradni belőle, legfeljebb majd sokan csúnyán néznek kevesekre. Abban is megegyeztek Máltán, hogy a Földközi-tengeri országok egyfajta rotációs rendszerben kínálják fel a kikötőiket a hajók számára, vagyis koordinálni fogják a mentéseket, szemben azzal a korábbi gyakorlattal, hogy a hajók országról-országra vándoroltak, mert sehol sem tudtak kikötni.

De kikre vonatkozik ez a rendszer, és mi történik a migránsokkal? A magyar kormány természetesen azonnal tiltakozott mindenféle kvóta ellen, ami a bevándorlók szétosztására és letelepítésére vonatkozik. A valóság ennél árnyaltabb. Ez a terv is, csakúgy, mint az összes hasonló elképzelés, a menekültekre vonatkozik, vagyis csak ők lehetnek ennek a rendszernek a haszonélvezői, a gazdasági bevándorlók nem. A szétosztás pedig nem azt jelenti, hogy a migránsoknak kötelező lesz házat, autót, munkát adni, hanem azt, hogy a menekültügyi eljárást nem egy-két tagállam folytatja le, hanem minél több, mert annál gyorsabban lehet végezni az ügyek feldolgozásával. Tehát a menedékkérő kérelmét elbírálják, ha valóban menekült, akkor kap segítséget az adott országban a letelepedéshez, ha pedig nem, akkor vissza kell küldeni a származási országába. A szétosztási rendszernek annyi értelme van, hogy nem kizárólag az olaszok, vagy a görögök küzdenek meg az adminisztrációval, hanem a gyorsabb ügymenet érdekében más tagállamok állami apparátusa is beszáll ebbe.

Itt is érdemes megjegyezni, hogy az olasz partokat elérő migránsoknak körülbelül tizedének van esélye arra, hogy menekültstátust kapjon, tekintettel arra, hogy melyik országból vagy milyen személyes körülmények közül érkezett.

Akármi történik a belügyminiszterek között, az nem a végleges megoldás lesz. A végleges az lenne, ha születne egy olyan megközelítés, amelyiket jóváhagyna valamennyi tagállam. Erre azonban nincs esély, a magyar mellett a V4-es államok kormányai is valószínűleg megvétóznák az újabb kvótajavaslatot. Abba pedig már nem fognak belemenni a nagy tagállamok, hogy megint pereskedjenek, mert az tulajdonképpen nem old meg semmit.

De a téma érezhetően visszatér a brüsszeli hétköznapokba. Annyival egyszerűbb most a helyzet, mint három-négy évvel ezelőtt volt, hogy nincsen válság, nem kell tüzet oltani, illetve az akut gondok megoldhatók egy, a máltaihoz hasonló megoldással. Az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen azonban már legelső programbeszédében elmondta, hogy újra fogja kezdeni a menekültügyi rendszer reformját, mert intézményes megoldást kell találni.

És bár biztosan lesznek új kifejezések is, de a kvótaharc folytatódni fog.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/39. számában jelent meg, 2019. szeptember 27-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/39. számban? Itt megnézheti!