Orbán egykori ellensége lehet a NATO új főtitkára?

Orbán egykori ellensége lehet a NATO új főtitkára?

Az akkor horvát miniszterelnök, Zoran Milanovic és Orbán Viktor miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján 2015. október 15-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Különös találgatások láttak napvilágot az elmúlt héten a svéd sajtóban arról, hogy ki lehet majd Jens Stoltenberg utódja a NATO-ban, ugyanis az atlanti katonai szövetség főtitkárának novemberben lejár a mandátuma. Habár a politikus utódjának a neve várhatóan csak június 11-én vagy 12-én kerül nyilvánosságra a litván fővárosban, a Vilniusban tartandó NATO-csúcson, a svéd lapok már most felvetették, hogy kik lehetnek a lehetséges jelöltek.

A szociáldemokrata Aftonbladet több lehetséges befutóról ír, többek között Sanna Marinról, aki alig néhány hete vesztett a finnországi parlamenti választásokon. A lap szerint a politikus mellett szólna, hogy széles körben népszerű, kormányzati tapasztalatai is vannak és a világ számos vezetőjét le tudta ültetni egy asztalhoz. Ellene szólna ugyanakkor, hogy viszonylag tapasztalatlan még a nemzetközi viszonyokban, Finnország pedig még csak néhány napja tagja a NATO-nak. A lap ugyancsak megemlíti Ursula von der Leyent, vagyis az Európai Bizottság elnökét, aki valószínűleg nem adná fel ezt a pozícióját. A többi lehetséges befutó között azonban az Aftonbladet Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök nevét is megemlíti, mivel szerintük eddig a kelet-közép-európai országokat figyelmen kívül hagyták az Európai Unióban és a NATO-ban is a vezető pozíciók betöltésénél.

Nem kellett sokat várni, mire megszólalt a horvát miniszterelnök, aki a húsvéti mise után kijelentette: úgy tűnik neki, hogy a svéd média összezavarodott, és helyette Zoran Milanovic államfőre gondoltak, aki határozottan támogatta Svédország NATO-csatlakozását, egyértelműen nyugatbarát és a transzatlanti álláspontot képviseli, továbbá alig várják már a NATO központjában.

Hogy milyen esélyei lennének Milanovicnak, azt ugyan nem tudni, annyi azonban bizonyos, hogy a politikusnak meglehetősen változatosan alakult a kapcsolata Orbán Viktor miniszterelnökkel az elmúlt tíz évben. Emlékezetes: a magyar határvédelmi kerítés megépítésekor Milanovic élesen kikelt Orbán Viktor ellen, egy alkalommal „Európa vakbelének” is nevezte Magyarországot. Miután a politikus e kijelentése miatt a magyar külügyminisztérium bekérette a horvát nagykövetet, a horvát baloldal vezére megismételte: „az, aki elkeríti magát, saját magából csinál vakbelet.” Mindemellett Milanovic folyamatosan azzal vádolta a magyar kormányt, hogy egy magyar–szerb megállapodás keretében a szerbek a horvát határhoz szállítják a migránsokat. Válaszul Szijjártó Péter magyar külügyminiszter arra kérte a horvát miniszterelnököt, hagyja békén Magyarországot és Szerbiát. Persze Milanovic reakciója nem maradt el, Orbán Viktort így jellemezte: „ifjúkorában radikális kommunistaként kezdte, radikális liberálisként folytatta, de radikális konzervatív is volt, most pedig radikális antiliberális”.

Múlt nyáron aztán különös fordulatot vett a barátinak cseppet sem nevezhető kapcsolat. Az azóta köztársasági elnökké megválasztott Milanovicról akkor a Vecernji list nevű horvát lap egy fotót közölt, amelyen a politikus a Pakleni-szigeten együtt vacsorázott Orbánnal. A lap szerint mindez azt jelentheti, hogy a horvát elnök már nem tartja nemkívánatos személynek a magyar miniszterelnököt – a hírek szerint ugyanis maga Milanovic hívta fel Orbánt a vacsorát megelőzően, mikor megtudta, hogy a magyar kormányfő a közelben nyaral.