Orbán készült B tervvel, ha bukna Trócsányi

Nem sok jóra számíthat az a magyar politikus, akit uniós biztosnak nevez a magyar kormány. Jelenleg ez a személy Trócsányi László igazságügyi miniszter. A kinevezési eljárás az Európai Bizottságon és az Európai Parlamenten belül zajlik majd, ez az a két fórum, ahol a kormány és a Fidesz a konfliktusok folyamatos gerjesztésével fekete báránynak számít. Jelenleg két olyan forgatókönyv van, amelyet parlamenti források valószínűnek tartanak. Amennyiben Trócsányiból nem lesz uniós biztos, Győri Enikőt jelölhetik a helyére.

Az első nagy erőpróba a leendő biztos számára az lesz, amikor a megválasztott bizottsági elnök közli vele, milyen portfóliót szán neki. Emlékezetes, hogy öt évvel ezelőtt Navracsics Tibor akkori külügy-, korábbi igazságügyminiszter olyan területet kapott, amelyben jóformán alig van uniós hatáskör. Oktatás, kultúra, ifjúság és sport – ezt szánta neki Jean-Claude Juncker. Hozzá kell tenni, hogy Navracsics ennek ellenére különösen az oktatás – azon belül az Erasmus-programok – kapcsán eredményesen dolgozott. A diákok és tanárok csererendszere az EU egyik legsikeresebb politikái közé tartozik. Ugyanakkor a bizottsági meghallgatáson nagyon sok kritikát kapott Navracsicson keresztül az Orbán-kormány, holott akkor még teljes mellszélességgel védte a Fideszt az Európai Néppárt. Ezzel együtt jutott a magyar biztosnak a néppárti irányítottságú Európai Bizottságban epizódszerep.

Ugyanekkor a V4-es országoknak sokkal fontosabb területeken osztottak lapot, még akkor is, ha a biztos más pártcsaládba tartozott. A szlovák Maros Sefcovic az energiaügyekért, a cseh Vera Jourová az igazságügyért, a lengyel Elzbieta Bienkowska pedig az iparért felelős biztos jelenleg. Megemlíthetjük a román Corina Cretut, aki azokat a regionális és strukturális alapokat irányítja, amelyeknek Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője.

Visszatérve Trócsányi helyzetére: több forrásunk megerősítette, hogy a baloldali pártok feltett szándéka, hogy visszadobják az első magyar jelöltet. A parlamenti szakbizottság ajánlása ugyanis nélkülözhetetlen a kinevezéshez. Ebben a helyzetben a „baloldali pártok” elnevezés már nem a parlamenti ellenzéket takarja, ugyanis az EP-ben nagykoalíció formálódik, a néppárt, a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok együttesen vesznek majd részt az új EP irányításában. Azt is lehet hallani, hogy – szintén politikai okokból – a lengyel jelöltre is ez a sors vár. A Fidesz arra sem számíthat százszázalékosan, hogy esetleg majd a néppárt megvédi, mert a tagságukkal kapcsolatos vizsgálat lezárultát a parlamenti meghallgatások utáni időpontra ígérik.

Ebben a helyzetben már megvan a B terv, amely szerint a Fidesz Trócsányi helyére Győri Enikőt jelöli majd, aki női politikusként még kedvezményezett helyzetben is van, amikor a felsőbb pozíciók betöltéséről esik szó. Megkerestük egyébként ezzel kapcsolatosan Győri Enikőt is. A madridi nagykövet írásban diplomatikusan annyit válaszolt: „Magyarországnak kiváló biztosjelöltje van, akit mind emberileg, mind szakmai szempontból maximálisan alkalmasnak tartok. Semmi értelmét nem látom, hogy egyes külföldi sajtótermékek légből kapott felvetéseire reagáljak. Azon vagyok, hogy megválasztott európai parlamenti képviselőként segítsem Trócsányi László biztosi kinevezését.”

Van egy másik lehetséges forgatókönyv is. A Fidesz egyelőre bukta az EP-ben a frakcióvezető-helyettesi, és úgy tűnik, a parlamenti alelnöki pozíciót is. Azt mondták, ez direkt volt, mert ők egy fajsúlyos parlamenti bizottsági elnöki helyre hajtanak. Ez a parlament külügyi bizottságának vezetői tisztje, valóban fontos pozíció. A Fidesz tervei szerint erre a tisztségre jelölnék Trócsányi Lászlót – ne felejtsük el, ő a Fidesz-lista első helyén jutott az EP-be –, aki egy-két hónap után átadná ezt egy másik, valószínűleg német politikusnak, ő pedig biztosjelölt lesz. Ebben az esetben viszont már beállna mögé a néppárt, ami azt jelenti, hogy jó esélye van a biztosi poszt betöltésére.

Hogy ez a menetrend megvalósul-e, arra részben már jövő héten választ kaphatunk, hiszen megkezdődik a munka az EP-ben, és többek között megválasztják a parlamenti bizottságok elnökeit is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/26. számában jelent meg, 2019. június 28-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/26. számban? Itt megnézheti!