Orbán Viktor szerint Budapesten írják majd alá az orosz–ukrán békeszerződést
A Vatikáni Média által közreadott képen XIV. Leó pápa magánaudiencián fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt és feleségét, Lévai Anikót Vatikánban 2025. október 27-én. (MTI/Mario Tomassetti)

Orbán Viktort és családját magánaudiencián fogadta XIV. Leó pápa a Vatikánban, ezt követően pedig a magyar miniszterelnök Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is tárgyalt Rómában. A látogatás után az M1-nek adott interjúban Orbán kijelentette: Budapesten írják majd alá az orosz–ukrán háború békeszerződését, a békecsúcs nem marad el, csak késik. Orbán a pápával való találkozón egy Szent Gellért életéről szóló könyvet ajándékozott a katolikus egyházfőnek.

A miniszterelnök szerint a béke érdekében egy „háborúellenes, rejtett hálózat” működik a világban, amelynek két központját a Vatikán és az Egyesült Államok jelenti. A spirituális központ a Szentatya, a politikai pont pedig az amerikai elnök – fogalmazott, hozzátéve, hogy az előző amerikai elnök nem volt elkötelezett a béke mellett.

A béke kérdéséről szólva Orbán kijelentette: „az orosz–ukrán tárgyalásból sosem lesz béke, ezért külső szereplőnek kell közbelépnie”, és azt szeretné, ha európai vezetők közvetlenül tárgyalnának az oroszokkal Ukrajna jövőjéről.

A gazdasági témákra áttérve Orbán úgy vélte, Európa gazdasága rossz állapotban van, és a kontinens jövője Közép-Európában, azon belül is Magyarországon van. Ismételten ellenezte Ukrajna EU-csatlakozását, mondván, „minél kevesebb pénzt kell adni Ukrajnának, ellenben többet kell bent tartani az Unióban”.

Az orosz energiával kapcsolatban a kormányfő kijelentette: „nekünk harcolnunk kell az orosz olajért és gázért”, mert csak ezekből a forrásokból tudja Magyarország biztosítani energiaellátását. Azt is hozzátette, hogy béke esetén az energiahordozók ára is csökkenne.

Orbán szerint a békepárti vezetők kisebbségben vannak a nyugati világban, de az arab és ázsiai országok, Kína vezetésével mind a béke oldalán állnak.

A miniszterelnök az interjú végén jelezte: számára október 23. „felemelő nemzeti ünnep”, amely nem a politikai versenyről szól – „azt majd elrendezzük a választáson” – tette hozzá. Ez  a kijelentés különösnek hat annak a tükrében hat különösnek, hogy a Békemenet után a miniszterelnök is belement a számháborúba, azt állítva, hogy a rendezvényükön kétszer annyian voltak, mint a Tisza menetén.