Rendkívül kiélezett versenynek lehetünk vasárnap tanúi a lengyel elnökválasztás második fordulójában, amelynek teljesen kiszámíthatatlan a végeredménye. Míg a United Surveys néhány nappal a mai választás előtt az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) támogatását élvező Karol Nawrocki 0,4 százalékpontos előnyét mutatta, addig az AtlasIntel felmérése szerint a kormánypártok által támogatott centrista jelölt, Rafał Trzaskowski vezet 0,2 százalékponttal. Trzaskowskinak – aki jelenleg Varsó polgármestere – van már tapasztalata abban, hogy milyen érzés, amikor hajszálnyival marad alul az ellenfelének: öt évvel ezelőtt a liberális-konzervatív politikus mindössze két százalékkal maradt le Andrzej Duda független jelölt mögött, akit akkor is a PiS támogatott. De a lengyel választók mostanra már igazán hozzászoktak az ilyen versenyekhez: 2015-ben Dudának erős ellenfele volt Bronisław Komorowski személyében, akire végül három százalékot vert rá a konzervatív politikus.
Ami viszont egészen egyedi a mostani megmérettetésben, hogy még tendenciák sem látszanak, hogy melyik jelölt erősödik vagy gyengül. Sőt, a május 18-i első fordulóban is nagyon kicsi volt a különbség a két politikus között. Emlékezetes: két hete Trzaskowski 31,36 százalékot szerzett, Nawrocki pedig 29,5 százalékot. Mögöttük végzett a Konföderáció jelöltje, Sławomir Mentzen, akinek a szavazatok 14,8 százalékát sikerült bezsebelnie, de a szélsőjobbos Gregorz Braun is 6,34 százalékot kapott. Így nagy kérdés, hová állnak Mentzen és Braun támogatói. Ami az előbbit illeti, a Konföderáció vezetője – hosszas egyeztetések ellenére – úgy döntött, hogy egyik jelöltet sem támogatja. Braun viszont bejelentette, hogy a maga részéről Nawrockira fog szavazni vasárnap.
A lengyel elnökválasztás második fordulóját azonban az teszi igazán izgalmassá, hogy ezúttal óriási tétje lesz mind belpolitikai, mind külpolitikai szempontból. Belpolitikailag Donald Tusk számára különösen nagy a tét, mivel Duda az elmúlt másfél évben előszeretettel élt a vétó intézményével, ami megnehezítette a kormány működését. Nem véletlen tehát, hogy Tusk teljes erővel kampányolt most Trzaskowski mellett, akinek az elnöksége jóval olajozottabb kormányzati munkával kecsegtetne. Emellett a varsói polgármester győzelme stabilizálná a lengyel kormánykoalíciót is, ami nem mentes a súrlódásoktól.
Külpolitikailag azonban még ennél is nagyobb a tét: Nawrocki győzelmével erős szövetségest szereznének Európában azok a jobboldali-szélsőjobboldali erők, amelyek kritikusan viszonyulnak Brüsszelhez. Nem véletlen tehát, hogy Donald Trump amerikai elnök egyértelműen Nawrockinak drukkol. Érdemes megemlíteni, hogy az első forduló harmadik befutója, Sławomir Mentzen korábban a támogatásáért aláíratott Nawrockival egy követeléslistát, amelyben az is szerepelt, hogy elnökként el kell majd utasítania Ukrajna NATO-csatlakozását. Az ukránok – akiknek kulcsfontosságú Lengyelország támogatása – meg is sértődtek Nawrocki lépésén, így Vaszil Bodnar, a varsói ukrán nagykövet azonnal jelezte, hogy Nawrocki álláspontja elfogadhatatlan. Szerinte ez nem csak Ukrajna túlélését, hanem Lengyelország biztonságát is veszélyezteti, ami Oroszország kezére játszik. Így a mai választást nem csak a lengyelek, hanem egész Európa feszülten figyeli, mert egyáltalán nem mindegy, ki lesz az ország következő elnöke.
A lengyel elnökválasztás állásáról folyamatosan frissítjük cikkünket.
