A legfrissebb fejleményekről következő cikkünkben olvashat, itt!
Ágyútűzben vesztette életét két ukrán katona, 12 pedig megsérült a keddre virradó éjszaka – jelentette az ukrán védelmi minisztérium. A közlés szerint az oroszok által támogatott erők az elmúlt 24 órában 64 alkalommal használtak velük szemben olyan fegyvereket, amelyek alkalmazását tiltja a minszki megállapodás.
Vésztanácskozásra hívta össze az EU külügyminisztereit keddre Josep Borrel, az EU külügyi főképviselője. Tájékoztatása szerint a tanácskozáson szankciókat fogadnak majd el Oroszország ellen. Az uniós tagállamok nagykövetei már tárgyalnak is a lehetséges szankciókról a Guardian értesülései szerint, de nincs egységes álláspont, egyes tagállamok korlátozott, mások teljes szankciókat szeretnének.
Boris Johnson brit miniszterelnök azonnali szankciók bevezetéséről beszélt, miután részt vett a COBRA ülésén, javaslatait délután fogja előterjeszteni a parlamentben.
Hadoszlop indult el
Nagy létszámú hadoszlop indult el a Moszkva által támogatott szakadárok ellenőrzése alatti Donyeck városából a Donyec-medencei frontvonal felé, vagyis az ukrán fegyveres erők állásai irányába – közölték szemtanúk hétfő este az ukrán Szabadság Rádióval. Egy helybeli azt mondta a rádiónak, hogy több mint száz egységből állt a hadoszlop, amely Donyeck központjából indult, ráhajtott a Donyeck és Makijivka közötti autópályára, és feltehetően Jaszinuvata település felé tartott.
Más szemtanúk szerint a harckocsikból, egyéb páncélozott járművekből és katonákból álló oszlop Donyeck központján kijevi idő szerint este tíz óra körül haladt át, és északnyugati irányba tartott, azaz a frontvonal felé. A donyeckiek azt mondták, hogy az elmúlt nyolc év alatt nem láttak ennyi katonát a város utcáin. A szemtanúk elbeszéléseiből nem derült ki, hogy a szakadár erőkhöz tartozó vagy Oroszországból frissen érkezett páncélosokat láttak.
Orosz katonai járművek oszlopát látta Donyeck határában a Reuters egyik tudósítója. Öt harcjárművet látott a város egy pontján és kettőt máshol.
Az ukrán fegyveres erőknél az Ukrajinszka Pravda hírportál érdeklődésére azt mondták, hogy több forrásból is értesültek haditechnika és mozgósított férfiakból álló csapatok mozgásáról több irányból a frontvonal mentén. Egyebek között több ezer mozgósított embert vittek a szakadárok az általuk ellenőrzött Makijivka településen egy üzem területére, ahol fegyvereket és ruházatot osztottak ki nekik.
A hírportál szerint szemtanúk a nap folyamán láttak nagyszámú haditechnikából álló konvojokat Donyeck különböző kerületeiben és a város peremvidékén is.
Ezen a videón a belogorodi határátkelőnél sorakozó orosz alakulatok láthatók:
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este videóüzenetben jelentette be az önkényesen kikiáltott Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok Moszkva általi elismerését. Putyin az orosz fegyveres erőket felhatalmazta, hogy „biztosítsák a békefenntartást” a Moszkva által Ukrajnától függetlennek elismert területeken.
2018 februárjában életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot „agresszornak, megszálló államnak”, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig „Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek” minősítette.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Putyin bejelentése után videóüzenetben fordult az ukrán néphez, melyben elmondta, hogy Ukrajna nem adja fel területeit. Egyúttal arról is beszélt, hogy „amint változást látunk a helyzetben, amint a kockázatok növekedését látjuk, mindazt tudatni fogjuk. Most nincs ok a kaotikus cselekvésre, mindent megteszünk, hogy ez a jövőben is így maradjon”.
A miniszterelnök hétfő este egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, és egyértelművé tette, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. Az egyeztetések folyamatosak – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel. Kedd reggel pedig már azt tudatta Orbán Viktor, hogy összeült a nemzetbiztonsági kabinet.
„Oroszország döntése a nemzetközi jog megsértése”
Csehország a szabad és független Ukrajna mellett áll, saját történelméből emlékszik hasonló lépésekre, amelyek soha nem vezettek békéhez – reagált Petr Fiala cseh kormányfő keddre virradóra közleményében a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerésére. A délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának Oroszország általi elismerését a cseh külügyminisztérium is elítélte. „Oroszország döntése a nemzetközi jog megsértése” – jelentette ki Jan Lipavsky külügyminiszter a tárca honlapján közzétett nyilatkozatban.
Jana Cernochová cseh védelmi miniszter Oroszország döntését a Szovjetunió felélesztése irányában tett lépésnek minősítette a szabad országok kárára, amit szerinte „a civilizált világ soha nem tűrhet el”.
Moszkva lépését az ellenzéki ANO mozgalom is elítélte. „Mi, mint Cseh Köztársaság, történelmünkből kifolyólag ezt a lépést különösen érzékenyen látjuk” – jelentette ki keddi sajtótájékoztatójának elején Alena Schillerová, az ANO parlamenti frakcióvezetője, volt pénzügyminiszter. Moszkva lépése kapcsán a cseh politikusok és a média az 1938-ban a korabeli nagyhatalmak által megkötött müncheni egyezményt is emlegetik, amely alapján Csehszlovákiának le kellett mondania az ország németek lakta területeiről a náci Németország javára.
Kína önmérsékletet kér
Vang Ji kínai külügyminiszter önmérsékletre szólított fel minden érintett felet Ukrajna kapcsán, amikor kedden telefonon egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.
A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közzétett közlemény szerint Vang Ji elmondta: Kína figyelemmel kíséri az ukrajnai helyzet alakulását. Hangsúlyozta: Peking végig konzisztens álláspontot tartott fenn Ukrajna ügyében, miszerint bármely ország jogos biztonsági aggályait tiszteletben kell tartani, továbbá az ENSZ Alapokmányának útmutatásaihoz és elveihez kell igazodni. A kínai külügyi tárca vezetője úgy vélekedett, hogy az ukrajnai helyzet eddigi alakulása szorosan összefügg a minszki egyezmény tényleges végrehajtásának késedelmével. Kína a továbbiakban is a helyzet alakulásának megfelelően folytat egyeztetéseket minden féllel – tette hozzá, aláhúzva, hogy az egyre romló helyzetet párbeszéddel és tárgyalások útján kell enyhíteni.
A két külügyminiszter a Koreai-félszigetről is egyeztetett. Vang leszögezte: a Koreai-félszigettel összefüggő nukleáris problémakör középpontjában az Egyesült Államok és Észak-Korea ügye áll. Hangsúlyozta: Washingtonnak figyelembe kell vennie Phenjan jogos aggályait, és érdemi lépéseket kell tennie ezek kapcsán. Kína támogatja a közvetlen párbeszédet a két fél között, és építő szerepet fog játszani a továbbiakban is a Koreai-félsziget nukleáris kérdésének rendezésében – jelentette ki Vang. A külügyminisztérium előző közleménye szerint Vang és Blinken egyebek mellett a kínai-amerikai kapcsolatok alakulásáról és Tajvan kérdéséről is szót ejtett az egyeztetés során.
Összeült az ENSZ BT
Rendkívüli ülést tartott kedd hajnalban az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A tanács soros elnöki tisztét jelenleg Oroszország tölti be.
Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete orosz kollégájának küldött levelében azt írta, Kijev azért kéri a sürgős találkozót, mert Putyin tettei sértik Ukrajna szuverenitását és területi integritását, az ENSZ Alapokmányát és az ENSZ Közgyűlésének 2014-es határozatát. „A Biztonsági Tanácsnak követelnie kell Oroszországtól, hogy tartsa tiszteletben Ukrajna, az ENSZ tagállamának szuverenitását és területi integritását” – mondta hétfőn Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. A diplomata szerint Moszkva mai lépése „a minszki megállapodások teljes elutasítását” jelenti. Szakértők szerint „biztosra vehető” volt, hogy a Biztonsági Tanács nem tesz semmilyen lépést és nem ad ki nyilatkozatot, miután Oroszország vétójoggal rendelkezik. Így is történt, a másfél órás tanácskozás eredmény nélkül ért véget, Oroszország képviselője Ukrajnát vádolta agresszióval.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter újabb közleményében megerősítette, hogy az amerikai nagykövetség jelenleg a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városában szolgálatot teljesítő munkatársai „biztonsági okok miatt” Lengyelországban töltik az éjszakát. „A munkatársaink rendszeresen visszatérnek, hogy folytassák diplomáciai munkájukat Ukrajnában, és sürgősségi konzuli szolgáltatásokat nyújtsanak” – fogalmazott Blinken.
A külügyminiszter ismét felhívta a figyelmet, hogy az amerikai állampolgároknak azonnal el kellene hagyniuk Ukrajnát. „A biztonsági helyzet Ukrajnában továbbra is kiszámíthatatlan, és rövid időn belül romolhat” – tette hozzá. A politikus szerint elképzelhető, hogy egy esetleges orosz katonai művelet miatt korlátozni fogják a kereskedelmi légi közlekedést.
Johnson: Valós lehetőség az orosz invázió
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint valós lehetőség az Ukrajna elleni orosz invázió „a következő órákban és napokban”. A londoni kormányfői hivatal keddi tájékoztatása szerint Johnson ezt a véleményét az ukrán elnökkel, Vologyimir Zelenszkijjel tartott hétfő éjjeli telefonos megbeszélésén fejtette ki.
Johnson az ukrán államfővel tartott megbeszélésén erőteljesen elítélte Putyin lépését, kijelentve: a fejlemény nyomán működésképtelenné váltak a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodások és az egész minszki folyamat. A brit miniszterelnök közölte Zelenszkijjel, hogy London máris egyeztetést kezdett partnereivel, és a következő napokban felveti az ügyet az ENSZ Biztonsági Tanácsában, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél (EBESZ).
Johnson tájékoztatta az ukrán elnököt arról is, hogy a brit kormány már felvázolt olyan szankciókat, amelyek célkeresztjében az Ukrajna területi integritásának megsértéséért felelősök állnak, és ezek az intézkedések már kedden érvénybe lépnek. Liz Truss brit külügyminiszter nem sokkal korábban szintén azt közölte, hogy a brit kormány már kedden újabb szankciókat jelent be Moszkvával szemben.
A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson és Zelenszkij egyetértett abban, hogy orosz invázió esetén a Nyugatnak támogatnia kell Ukrajnát, de továbbra is diplomáciai megoldásra kell törekedni „az utolsó lehetséges másodpercig”. A londoni miniszterelnöki hivatal közölte azt is, hogy Johnson elnökletével kedd kora reggel összeül a brit kormány különleges fejlemények idején ülésező, az adott helyzetnek megfelelően változó összetételű tanácskozó testülete (COBRA) a legújabb ukrajnai események megvitatására. A Downing Street szóvivője szerint a COBRA-ülés napirendjén lesz a brit válaszlépések összehangolása is, beleértve a megállapodást egy jelentős, azonnal érvénybe léptetendő szankciócsomagról.
