Orosz-ukrán háború: személyi változással folytatódnak a harcok
Szergej Szurovikin orosz tábornok egy 2023. június 23-án késő este kiadott videóban (Forrás: Twitter)

Nagy változások zajlanak Oroszországban és Ukrajnában is.

Életben van Szergej Szurovikin – ezt sejteti a közösségi médiában hétfő óta terjedő fotó, melyen állítólag a feleségével békésen sétálgató volt hadsereg-parancsnokot látni. Szurovikin sorsa jó ideje kérdéses, lapunknak Anton Bendarzsevszkij is arról beszélt még, hogy a feltételezések szerint vizsgálati fogságban lehet. Szurovikin közel állt a puccskísérletbe belebukó Jevgenyij Prigozsinhoz, a Wagner-vezér halála óta pedig különösen kérdéses Szurovikin jövője. Főleg, miután nem sokkal Prigozsinék gépének lezuhanása előtt váltották le. Hivatalosan legalábbis akkor, valójában jó ideje nem volt már döntési helyzetben. Egy ismert orosz médiaszereplő, Kszenija Szobcsak közölt róla fotót a Telegramon, azt írva mellé: „élve, egészségesen, otthon a családjával, Moszkvában.”

Szurovikinről eddig azt lehetett hallani, vizsgálat folyik ellene a puccskísérletben való esetleges bűnrészessége miatt. Sokan már egyenesen azt feltételezték, hogy végezhetnek vele is. Más helyeken azt írták, hónapok óta nem éri el őt a családja sem. A mostani híradások szerint otthon, a családjával tartózkodik, de a védelmi minisztérium rendelkezésére áll. Szurovikint utoljára a puccskísérlet napján lehetett látni, ekkor egy nyilvános videóban arra kérte a Wagner-csoportot, fejezze be az akciózást, és engedelmeskedjen Putyinnak. A következő napokban eltűnt Szurovikin is.

Mint beszámoltunk róla, a Wagner zsoldosai június 23-án és 24-én lázadást kíséreltek meg, azzal fenyegetőzve, hogy Moszkva ellen vonulnak. Szurovikin tábornokot utoljára a lázadás idején, egy videóban lehetett látni nyilvánosan, amelyben a Wagner-erőket az akció leállítására szólította fel. A média napokkal később arról számolt be, hogy letartóztatták, de hivatalos megerősítés nem érkezett a hollétéről. Az ukrajnai orosz erők élére tavaly októberben került, három hónapra rá viszont leváltották. Korábban erőszakosságáról vált hírhedtté, a szíriai hadműveletek alatt „Armageddon tábornoknak” nevezték el.

Krími tatár követi Reznyikovot

Kinevezése után huszonkét hónappal leváltották Ukrajna védelmi miniszterét, Olekszij Reznyikovot is. Ami azért is tűnhet elsőre érdekes lépésnek, mert Reznyikovnak jelentős szerepe volt a nyugati fegyverek érkezésében. Reznyikov távozásáról mégis jó ideje szóltak már a pletykák. A hadsereg beszerzései miatt korrupciós vizsgálat zajlik, Reznyikov pedig ez ügyben vállalhatja a felelősséget. Ettől még nem feltétlenül kell távoznia, akár a következő londoni ukrán nagykövet is lehet belőle.

Reznyikov utódja a pozícióban a 35 éves Rusztem Umerov, aki krími tatárként is új színt jeleníthet meg. Umerov azután született Üzbegisztánban, hogy Sztálin a németekkel történő kollaboráció vádjával oda deportálta a krími tatár népességet. Csak a nyolcvanas évektől térhettek vissza, ezt pedig rögtön meg is tette Umerov családja. A kinevezése így több szempontból is jelzés lehet annak a Moszkvának, amely az elmúlt években Sztálinnal szemben is kezd megengedőbb hangot megütni. Sztálin érdemei között épp a világháborús győzelmet szeretik emlegetni, megfeledkezve például a hasonló, krími tatárokat érintő lépésről.

Reznyikov kívülről jött jogász volt, ez sokaknak nem nyerte el a tetszését – erről beszélt a Telexnek Anna Seleszt. Az ukrán biztonságpolitikai szakértő szerint az elmúlt közel két év be is bizonyította, hogy Reznyikov jó választás volt, különösen a fegyverbeszerzések miatt. Neki köszönhető például, hogy az Egyesült Királyság kiemelten támogatja Ukrajnát. A hadsereg beszerzései körüli korrupciós vizsgálat viszont nem hagyta érintetlenül Reznyikovot sem. A politikai felelősségét már korábban felvetették, és már februárban úgy tűnt, hogy a védelmi miniszternek mennie kell. Akkor még maradhatott, de a helyettesét leváltották, ahogy az elnöki hivatal helyettes vezetőjét szintén. Reznyikovot aztán augusztusban is elővették 180 ezer katonai kabát emelt áron történő megrendeléséért. Az egységár itt 86 dollár (nagyjából harmincezer forint) volt, az értékesítő török cég irataiban viszont csupán 29 dollár szerepelt. Mindez azokon a papírokon, amiket a török adóhatóságnak nyújtottak be. Meglehet tehát, a végső cél az volt, hogy kevesebb adót kelljen befizetni. A beszerzést lebonyolító ukrán cég közvetlenül nem köthető Reznyikovhoz, az elnöki hivatalhoz viszont igen.

Februárban még arról lehetett hallani, hogy az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov lehet Reznyikov utódja. Seleszt elmondása szerint ő viszont a katonai operatív vonalon erős, nem pedig a beszerzésekről szóló szerződések megkötésében, így végül nem is vállalta a munkát. Rusztem Umerov üzletemberként tevékenykedett azelőtt, hogy kinevezték az ukrán állami vagyonkezelő élére. Jó viszonyban áll a török elnökkel és Szaúd-Arábiával is, és kivette a részét a Rijádon keresztül lebonyolított fogolycserékből. Tanácsadója egyben a Krímről elűzött Musztafa Dzsemilevnek, a krími tatárok képviselőjének. Volodimir Zelenszkij egy ideje arra jutott már, hogy a Krím visszaszerzése nem lehet vita tárgya. Attól tartanak, máskülönben folytatódna az ott élő krími tatárok vegzálása is.