„Az orosz szövetségi parlament alsóházában, az Állami Dumában 450 képviselőt választanak. A korábbi képviselőháznak is jellemzően egy-két képviselője volt, akik nem a Vlagyimir Putyin elnök alapította Egységes Oroszország Párt tagjai voltak. A helyek döntő többségét várhatóan most is ők nyerik” – mondta a Magyar Hangnak Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő.
Oroszország mind a 89 régiójában helyi idő szerint pénteken reggel nyolc órakor megkezdődtek a három napig tartó parlamenti és regionális választások. A szövetségi parlament alsóházába fele-fele arányban választanak képviselőket pártlistáról és egyéni választókörzetben. Miután a parlamenten kívüli ellenzékhez tartozó liberális Jabloko párt szövetségi listáját – a pártfinanszírozási törvény és a szerzői jogok megsértésére hivatkozva – törölte a legfelsőbb bíróság, a választólapon tíz párt maradt. Pedig a Jabloko volt az egyetlen a Központi Választási Bizottság (CIK) által eredetileg bejegyzett pártok közül, amelyik programjában ellenzi a háborút. Több jelöltjének egyéni indulása elé is jogi akadályokat gördítettek a hatóságok.
Kaiser Ferenc kifejtette: ugyan tíz párt van a pártlistán a kommunistáktól az Oroszországi Föderáció Liberális pártjáig – ami inkább szélsőjobboldali, mint liberális párt –, ám mindegyik politikai alakulat közel áll Putyinhoz. Emellett még működik zöld párt is, amely a legkevésbé a környezetvédelemmel foglalkozik. „Ezek a pártok nem kritizálják a háborút, egyhangúlag 170-nél is több, a háborúval összefüggő törvényt szavaztak meg. Nyugat- és Kelet-Közép Európában megszokott, hogy egy választás után változhat a kormány összetétele, és az is, hogy melyik párt kormányoz az adott országban. Oroszországban azonban úgymond elbábozzák a demokráciát” – tette hozzá a szakember.
– A korábban koholt vádakkal betiltott Jabloko békepárti párt képviselői valószínűleg bejutottak volna a Dumába, de veszélyt semmiképpen nem jelentettek volna a putyinista, Egységes Oroszország Párt jelöltjeire, sőt, még a Zuganov-féle kommunista pártot sem tudták volna megszorongatni a voksoláson – fejtette ki. „Viszont kellemetlen lett volna Putyinnak és háborús propagandájának, ha bejött volna egy olyan párt a Dumába, amelyik ellenzi a háborút, és programja része volt, hogy Oroszország kössön mielőbb békét vagy legalábbis tűzszünetet az ukránokkal, ami egyébként az orosz társadalom egyre nagyobb részének akaratát is tükrözi” – tette hozzá Kaiser Ferenc. Az, hogy az orosz nép mit is szeretne, meglehetősen „kérdőjeles”, ugyanis Oroszországban azért nem nagyon vannak a mi értelmezésünk szerinti közvélemény-kutatások. Ha igen, akkor is mindenki nagyon megfontolja, hogy mit mondjon, mert ha „rosszat” mond valaki, elvihetik a rendőrök.
„De azért az már érzékelhető, hogy az emberek morognak, egyre értéktelenebbek a nyugdíjak, egyre nagyobb az üzemanyaghiány, komoly megélhetési problémák vannak, a fizetések vásárlóértéke is csökken. Most már több mint négy és fél éve tart ez a borzalom, az állami erőforrások jelentős részét felemészti a háború, nem is beszélve az óvatos elbeszélések szerint is már félmilliót közelítő halottak számáról” – emelte ki a szakértő. Ez akkor is borzalmasan magas szám – folytatta –, ha hivatalosan Oroszországban 143 millióan laknak. „Ha visszaidézzük Alekszej Navalnij ellenzéki vezető bebörtönzését és halálát – amely egyre több forrás szerint inkább gyilkosság volt – a legismertebb ellenzéki politikusok nagy része külföldi emigrációban él”.
Kaiser Ferenc szerint Putyin rendszerében fontos, hogy optikailag jól nézzen ki a választás. Ezért van 10 párt a szavazólapon, amire sokszor hivatkozik az orosz vezetés, szembeállítva azzal, hogy az USA-ban hány párt is indul a választásokon. Ám Amerikában a két nagy pártnak esélye van, hogy egymást váltsa a választásokon. Oroszországban ilyen nem következhet be. A biztonságpolitikai szakértő szerint az Oroszországban tapasztalható gazdasági és társadalmi problémák miatt a feszültség érezhetően nő, ám úgy véli, nem várható semmiféle társadalmi ellenállás a regnáló hatalommal szemben. Mint mondta, az orosz nép tűréshatára az elmúlt évszázadokat alapul véve, sokkal magasabb, mint a nyugati társadalmakban élőké.
