Parádé helyett karanténban Moszkva

Keresztülhúzta a győzelem napjával kapcsolatos orosz terveket az élet. Moszkva most az éppen a csúcson lévő koronavírus-járványra koncentrál. A katonai parádét elhalasztották, május 9-én az orosz főváros felett csak légi bemutatót láthatnak a karanténban unatkozó és egyre feszültebb moszkvaiak. Közben a társadalom fegyelmezettségből, a politika pedig válságkezelésből vizsgázik. Bukásra egyelőre egyikük sem áll.

Az eredeti elgondolások szerint a náci Németország felett aratott győzelmet, a második világháború európai befejezésének 75. évfordulóját állította volna idén Oroszország a politikája középpontjába. A dátum mind bel-, mind pedig külpolitikai szempontból alkalmas ugyanis arra, hogy a Kreml egyrészről megújítsa a Krím után gyengülő társadalmi kohéziót, másrészről pedig erősítse nemzetközi pozícióit. Az elképzelések szerint Moszkva a május 9-én, a Vörös téren ilyenkor szokásos katonai parádé alkalmával demonstrálhatta volna oldódó nemzetközi elszigeteltségét, az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak tanácskozásával pedig globális súlyát.

Igazi erőpróba készülődött, hiszen a vele szemben álló tábor nem rajongott ennyire az ötletért. A geopolitikai szembenállás középpontjába az emlékezetpolitika, ezen belül is a második világháborús szovjet szerepvállalás került. Míg a Kreml mindent megtett a győzelem hangsúlyozása, az Európáért tett áldozatvállalás kidomborítása érdekében, addig a Nyugat igyekezett bagatellizálni a Szovjetunió szerepét a nácik legyőzésében. Ennek az emlékezetpolitikai háborúnak az első vonalában – a nyugati oldalról erős háttértámogatással – Lengyelország állt.

A nagy összecsapás azonban elmaradt. A geopolitikai versengés most átmenetileg másodlagossá vált, a világnak ugyanis most – hogy aktuálisak legyünk az évfordulóhoz – a második világháború óta legnagyobb kihívással kell szembenéznie. Ezúttal nem a fegyverek, hanem egy láthatatlan és eddig nagyrészt ismeretlen vírus pusztít. S az emberiség ugyanolyan védtelennek érezheti magát, mint anno a nagy világégés idején.

Tudatában van ennek a Kreml is, így nemcsak a belpolitikai szempontból fontos áprilisi népi véleménynyilvánító népszavazást engedte el egyelőre, hanem május 9-ét is. Így a 75. évfordulón katonai parádét a posztszovjet térségben egyedül Minszkben tartanak. A belarusz elnök ugyanis a járvány kezelésében a svédhez hasonló utat választva, szembe megy a világgal. Egyelőre sikeresen, hiszen a belarusz mutatók egyáltalán nem rosszabbak a világ átlagánál.

E tekintetben a hagyományos mintát követő Oroszország sem áll olyan
rosszul, mint az első pillantásra látszik. Az abszolút számok ugyan ijesztőek, hiszen az elmúlt napokban 10 ezres nagyságrendben nőtt a megbetegedések száma, és már több mint 150 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, amely a hetedik legtöbb a világon. Különösen Moszkvában és a moszkvai területen súlyos a helyzet, hiszen itt koncentrálódik a megbetegedések mintegy 70 százaléka. Bizakodásra ad okot ugyanakkor, hogy a napi növekedés üteme 23 százalékról 8 alá süllyedt, a lakosság arányában vizsgálva pedig a megbetegedések abszolút száma sem olyan ijesztő. Ugyanis a 10 ezer lakosra jutó 9,96 megbetegedéssel Oroszország ebben a rangsorban a jónak számító 41. helyen áll, Magyarország itt csak a 62. helyezett. Kimondottan alacsony, 1 százalékos a halálozási mutató, ami jóval alacsonyabb a világátlagnál (7 százalék), az olasz 14, a brit 15,5 vagy a spanyol 10 százalékos arányról nem is beszélve. De az amerikai ráta is 5,5 százalékos, míg a magyar 11,4.

A Kreml tehát egyelőre egyáltalán nem áll bukásra, és az olajár összeomlásából, valamint a gazdaság leállásából fakadó kihívásokkal is megbirkózik. Persze a GDP várhatóan 7 százalékos esése nem sok jót ígér, a lakosság is egyre türelmetlenebb a karanténban, a jövedelmek is csökkennek, de ez szinte minden országra igaz. A fizetett munkaszünet jelenleg május 11-éig tart, utána fokozatosan megkezdődik a szigorítások enyhítése és a gazdaság újraindítása. Ez újabb erőpróba elé állítja majd a veszteségek kompenzálásában eddig visszafogott orosz vezetést, amely közben – mint a segélyezési politika is mutatja – globális pozícióinak erősítéséről sem feledkezik el.

S ha a járvány alakulása megengedi, a győzelem napi katonai parádét is megtartják, valószínűleg június 24-én, az 1945-ös Vörös téri parádé évfordulóján. Még ha a hangulat manapság nem is igazán ünnepi.

Leért a Mariana-árok aljára egy orosz merülőszerkezet

Lemerült a Mariana-árok fenekére a Vityjaz-D orosz, személyzet nélküli, automatizált mélytengeri merülőkészülék, a fasizmus feletti győzelem 75. évfordulójának tiszteletére – közölte az Perspektivikus Kutatások Alapja (FPI) szombaton az Interfax hírügynökséggel, amelyet az MTI is idézett. A térképészeti felvételek készítésére és mintavételre alkalmazható Vityjaz moszkvai idő szerint péntek 22 óra 43 perckor érte el az árok fenekét, ahol három órán át tartózkodott. Műszerei 10 028 méter mélységet jeleztek.

Az FPI szerint ez a világ első teljesen autonóm, személyzet nélküli készüléke, amely elérte a világóceán legmélyebb pontját. Igor Koroljov ellentengernagy, az orosz Csendes-óceáni flotta parancsnok-helyettese kijelentette, hogy a Vityjaz a tengerekben bárhol képes feladatokat végrehajtani. Az Interfax háttéranyaga szerint a tudományos célokra szánt mélytengeri készülék kidolgozása 2017 decemberében kezdődött el. Annak a Vityjaznak az emlékére nevezték el, amely több mint két évtizeden át a szovjet tudományos kutatóflotta zászlóshajója volt. Az FPI rámutatott, hogy a korábban a Mariana-árok mélyére lemerülő Kaiko és Nereus búvárszerkezettől eltérően a Vtityjaz teljes mértékben önjáró. A vezérlésében alkalmazott mesterséges intelligencia segítségével képes egyebek között önállóan kikerülni az útjába kerülő akadályokat, megtalálni a kiutat a korlátozott térből és más intellektuális feladatok megoldására.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/19. számában jelent meg május 8-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 19. számban? Itt megnézheti!