Szokatlanul őszintén beszélt a parajdi sóbánya tragédiájáról csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruta román gazdasági miniszter, aki szerint a veszélyt tökéletesen jelezték előre, de az illetékesek a figyelmeztetéseket nem vették komolyan. – A román állam tehetetlenségével állunk szemben, ahol a speciális feladatokkal rendelkező intézmények addig hárították egymásra a felelősséget, amíg a természetnek elfogyott a türelme – fejtette ki, kiemelve, hogy nem a hódokat kell hibáztatni, hanem az érintett intézmények vezetőit.
A miniszter a Román Vízügyi Hatóság, a Nemzeti Sótársaság és a Nemzeti Bányahatóság közös felelősségéről beszélt, de ő csak a Sótársaság vezetésében illetékes, ezért ott kezdeményez felmentéseket. A miniszter egy előzetes tanulmány alapján arról számolt be, hogy a vízzel elöntött tárnákból a sós víz kiszivattyúzása és semlegesítée 45 millió euróba kerülne, és nagy a kockázat, hogy a bánya szerkezete összeomlik. Egy másik, szintén nem végleges felmérés azzal számol, hogy nyolcszor olcsóbb volna a sótömb másik oldalából egy új bányát nyitni. A Sótársaság igazgatósági tagjainak fizetését éppen májusban, a parajdi tragédia idején emelték meg 6 ezer lejjel havi 38 ezerre, ami 3 millió forintos fizetést jelent.
Lapunk információ szerint egész Székelyföld megérzi a parajdi környezeti katasztrófa hatásait: még mindig vannak települések Maros megyében, ahol a Kis-Küküllő magas sótartalma miatt le kellett állítani a vezetékes ivóvízszolgáltatást, de másutt is lényegesen kevesebb a turista, mint ilyenkor szokott. A környékbeli településeken, Szovátán, Korondon és Székelyudvarhelyen is sok turisztikai vállalkozás panaszkodik a kevés vendégre, így egyre több ember számára derül ki, hogy a régió legfontosabb turisztikai látványosságának kiesésével ők is bajba kerülhetnek.
