Pattanásig feszült a helyzet a szerb-koszovói határon

Elsőfokú harckészültségbe helyezték a szerb hadsereg raskai és novi pazari kaszárnyában állomásozó alakulatait, miután a koszovói hatóságok megtiltották a szerb rendszámú autók belépést az országba, majd a brnjaki határátkelőn megvertek három szerb állampolgárt. – Világos üzenetet szeretnénk ezzel küldeni, hogy senki ne gondolja azt, hogy a szerb néppel bármit megtehet. Nem fogjuk megengedni az újabb üldöztetéseket, nem lesz több Vihar és ahhoz hasonló akció – üzente meg a szerb védelmi miniszter, Nebojsa Stefanovic, aki egyben jelezte, hogy a hadsereget  Aleksandar Vucic államfő parancsára, elrettentő szándékkal helyezték harci készültségbe. De hogyan jutott idáig a szerb-albán viszony?

Mint ismert, az Európai Unió közvetítésével zajló Belgrád és Pristina közti párbeszéd korábban hosszú idáig szünetelt, mivel a koszovói hatóságok 2018 végén 100 százalékos büntetővámokat vezettek be a szerbiai és boszniai termékekre. Pristina ezt akkor ezt a lépését azzal indokolta, hogy a belgrádi külügy azon dolgozik, hogy minél több országot győzzön meg arról, hogy vonja vissza Koszovó elismerését. Habár a koszovói kormány a büntetővámokat idővel visszavonta, a megbékélés továbbra is rendkívül lassan haladt, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy Pristina következetesen visszautasította Szerbia javaslatait a konfliktus rendezésére. Itt az egyik javaslat a tartomány megosztása lett volna, a másik pedig a területcsere, melynek során Szerbia megkapta volna az Ibar folyótól északra fekvő területeket, Koszovó pedig a Presevó-völggyel lett volna gazdagabb. Tovább rontotta a megbékélés esélyeit, hogy a legutóbbi koszovói választást az ultranacionalista Önrendelkezés nyerte meg, így az az Albin Kurti lett a miniszterelnök, akit még a koszovói pártok is szélsőségesnek tituláltak.

Ilyen körülmények között találkozott nyáron két ízben is a szerb és a koszovói vezetés, amelyen természetesen semmiféle előrelépésre nem került sor. A szerbek elsősorban azt hiányolták, hogy Pristina nem tartja be az eddigi megállapodásokat – többek között az északi szerb településeket összefogó Szerb Önkormányzatok Közösségének létrehozását –, Kurti és csapata viszont azt fájlalta, hogy Szerbia továbbra is arról győzködi a külföldi országokat, hogy vonják vissza Koszovó függetlenségének elismerését.

És így értünk el a hétfői napig, amikor a koszovói belügyminisztérium bejelentette, hogy a szerb rendszámú autók nem léphetnek be az országba és ideiglenes rendszámtáblát kell igényelniük. A döntést azzal indokolták, hogy a két ország között 2016-ban kötött megállapodás szeptember 15-ével lejárt és azt mindez idáig nem hosszabbították meg. Ezért ideiglenes rendszámot kell igényelni, amit a szélvédőkön és a hátsó ablakokon kell elhelyezni. Majd a szavakat tettek követték és megjelent a koszovói különleges rendőri alakulat (ROSU), hogy érvényt szerezzen a rendelkezésnek. Válaszul több száz koszovói szerb lezárta az utakat, a tiltakozás így már ötödik napja tart a határon. Tegnap ráadásul még összetűzés is kerekedett, mikor a koszovói rendőrök összevertek három szerbet, akiket aztán kórházba kellett vinni. Szerbia mindeközben a ROSU kivonását követeli Észak-Koszovóból, amelynek eszében sincs eleget tenni Belgrád kérésének.

– Pristina döntésének hátterében most az állhat, hogy Kurtinak az elmúlt hónapokban sokat esett a népszerűsége és így kívánja visszaszerezni a szavazóit – mondta el lapunknak Ljubisa Stojmirovic, a Szerb Haladó Párt (SNS) parlamenti képviselője, aki azt sem tartja kizártnak, hogy Pristina ehhez a lépéséhez megkapta az Egyesült Államok jóváhagyását is. A politikus szerint azonban a szerb állampolgárok megverése egyben provokáció is volt a koszovói hatóságok részéről, mivel azt akarták elérni, hogy az utat blokád alá vonó szerbekkel kialakuljon egy nagyobb incidens.

A szerb hadsereg harckészültségbe helyezését azonban a szerb politikus természetes válasznak tartja erre a helyzetre, amit több ország is alkalmazna egy ilyen helyzetben. – Ez egy tisztán stratégiai lépés, amit minden hadsereg megtenne – mondta el a politikus, aki ennek ellenére kételkedik abban, hogy tovább eszkalálódna a helyzet. Habár a koszovói kormánynak jelen helyzetben ez lenne az érdeke, a szerb fél nagyon óvatos, így ódzkodik minden olyan lépéstől, ami felbátorítaná Pristinát, hogy a mostaninál is keményebb eszközöket vessen be – tette hozzá a politikus.