Határozatot fogadott el kedden az Európai Unió Tanácsa az unió és Belarusz közötti vízumkiadást megkönnyítő megállapodás alkalmazásának részleges felfüggesztéséről, ami újabb csalódás Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök számára azok után, hogy a lett, litván és lengyel határon óriási erőket vetnek be a migránsok feltartóztatására. És bár Lukasenkának ez belpolitikai károkat egyelőre nem okoz (a határozat nem érinti a belarusz átlagpolgárokat), a lépés jól jelzi, hogy az uniós vezetőknek ezúttal eszükben sincs engedni a nyomásgyakorlásnak. Mit tehet ezek után a belarusz elnök?
Mint ismert, a Belarusz felől érkező migránsáradat 2021 júniusában kezdődött, amikor Minszk megkezdte a közel-keleti migránsok szervezett szállítását előbb a litván, majd a lett és lengyel határszakaszra. Ezzel párhuzamosan Lukasenka bejelentette, hogy felfüggeszti az unióval tavaly kötött, a migránsok visszafogadására vonatkozó megállapodást, ami tovább borzolta a kedélyeket. Majd nem sokkal később világos lett, hogy a belarusz kormány nem csupán megkönnyítette a közel-keleti migránsok beáramlását, hanem tevékenyen is segíti a Nyugat-Európába igyekvő bevándorlókat. Kiderült: a Szíriából és Irakból induló utakra belarusz utazási irodák szervezik az utazást, majd amikor a damaszkuszi és erbili repülőtérről Minszkbe érkeznek a migránsok, állami segédlettel küldik át őket a lett, litván és lengyel határon. Egyes beszámolók szerint a belarusz rendőrök maguk mutatják meg az átkelési útvonalakat a migránsoknak, de olyan hírek is szárnyra keltek már, hogy a migránsok még drótvágó ollókat is kapnak a belarusz hatóságoktól, hogy könnyebben átjussanak a nyugati határon.
Mindennek eredményeként idén már 30 ezer migráns jutott be az unió területére Belarusz felől, a legtöbben Lengyelország felé vették az irányt. Emiatt Varsó már korábban rendkívüli állapotot rendelt el a határ mentén, emellett döntöttek arról, hogy kerítést emelnek az ország keleti határán. Hasonló intézkedésekről döntött Litvánia is, azonban a legfontosabb eszköz a migránsok feltartóztatására egyelőre a hadsereg. A lett, litván és lengyel kormány már eddig is több tízezer katonát küldött a határra, akiknek a határozott fellépése miatt egyre több migráns reked a határon a senkiföldjén. Azzal ugyanis, hogy a lettek, a litvánok és a lengyelek visszaszorítják a migránsokat, még nem oldották meg a problémát, mivel Minszk – az említett, a migránsok visszafogadására vonatkozó megállapodás felmondása miatt – nem engedi vissza őket. Így a határon mostanra valóságos humanitárius válság kezdődött, a hidegnek már nyolcan estek áldozatul.
A belarusz–lengyel határon ráadásul mostanra egyfajta állóháború alakult ki, miután hétfőn egy 2-3 ezres migránscsoport megindult Lengyelország felé. A belarusz hatóságok most már a látszatra sem adtak, így rendőrök és katonák kísérték a tömeget, majd amikor a Kuźnica határátkelőhelyhez érkeztek, erőszakosan próbálták őket átszorítani Lengyelországba. A migránsok persze nem tudtak átjutni a lengyel oldalra, mert a kerítésen túl óriási számban gyülekeztek a lengyel határőrök, akik visszaszorították őket. Csakhogy a migránsok Belaruszba sem tudtak visszatérni, mert a kezdeti vendégszeretet után a belarusz rendőrök a levegőbe lövöldöztek, hogy eltántorítsák őket a visszafordulástól. Az összecsapásokban – amikor is a kerítést lebontotta az illegális határátlépésre kényszerített tömeg – tegnap több lengyel határőr is könnyebben megsérült, ezért éjszaka újabb katonákat vezényeltek a körzetbe és a lebontott határkerítés egy részét újra felállították. Csak rontja a helyzetet, hogy Lukasenkáék már nem csak a lengyel, hanem a litván határon is ehhez az eszközhöz nyúltak. Ám a jelek szerint a litván kormány is keményen ellenáll a belarusz nyomásnak, így ők is folyamatosan növelik a határra küldött katonák számát.
Van-e esélye arra Lukasenkának, hogy az országba csábított migránsok nyugatra küldésével elérje, hogy az unió feloldja a gazdasági szankciókat? Az eddigiek alapján a belarusz elnök hiába követte a törökök receptjét, az csak rontott a helyzetén. A vízumkiadást könnyítő megállapodás ideiglenes felfüggesztése után Brüsszelben máris újabb szankciókon dolgoznak Belarusz ellen, melynek csak az egyik eleme, hogy azon harmadik országbeli légitársaságokat is felveszik a büntetőlistára, amelyek részt vesznek a migránsok Irakból belaruszba szállításában. Ha elfogadják ezt a tervezetet, várhatóan egyre kevesebb migránst tud Lukasenka importálni, hogy azután velük zsarolja az uniót. Azonban addig még várhatóan sok idő fog eltelni, a határon viszont folyamatosan mélyül a humanitárius válság: a senkiföldjére kényszerített, összeeszkábált sátrakban lakó migránsoknak hamarosan a fagyokkal is szembe kell nézniük.
