Patthelyzet a migránsok elosztása körül

Tizennégy ország támogatja a Földközi-tengeren kimentett menedékkérők uniós tagállamok közötti francia–német elosztási mechanizmusát – jelentette ki Emmanuel Macron a Párizsban július 29-én rendezett informális miniszteri találkozót követően. Azt viszont a francia elnök már nem tette hozzá, hogy a 28 uniós tagállamból ugyanennyien ellenzik az új „szolidaritási mechanizmusnak” nevezett kezdeményezést, amelyről egyébként Macron sem árult el többet.

Miről is szólhat az új tervezet? Az eddigi hírekből arra lehet következtetni, hogy itt ugyanarról az ötletről volt szó, amelyet Dimitrisz Avramopulosz európai migrációs, belügyi és állampolgári biztos javaslatára az uniós belügyminiszterek júliusi helsinki találkozóján egyszer már megtárgyaltak. Ekkor Párizs és Berlin egy olyan dokumentumot szeretett volna elfogadtatni, amely alapján a part menti országok felelőssége lenne az illegális bevándorlók kimentése a tengerből, majd egyenként döntenének arról, az adott menedékkérő melyik uniós országba kerüljön.

Ezt a verziót erősíti az is, hogy nemrég az ellenzők táborának egyik kiemelkedő alakja, Jan Hamácek cseh belügyminiszter kijelentette: nem megoldás behozni az unióba a migránsokat, és csak azután foglalkozni azzal, mi legyen velük. A politikus szerint az Európai Unió területén kívül kellene megoldani a problémát, így valamelyik észak-afrikai ország kikötőiben alakíthatnának ki befogadó központokat, ahol aztán az érintettek uniós vízumot igényelhetnének. Jól jelzi a csehek elzárkózását a francia–német tervezettől, hogy a cseh belügyér részt sem vett a párizsi megbeszélésen, így Csehország ott csak nagyköveti szinten képviseltette magát.

A dolgok jelenlegi állása szerint így egy olyan megoldás körvonalazódik, amely alapján a migránsokat Görögország, Málta vagy Olaszország területéről osztanának szét, amit természetesen az érintettek hevesen elleneznek. Az utóbbi két ország például ragaszkodott ahhoz, hogy az ezen emberek elosztására szolgáló ideiglenes mechanizmus mellett egy olyan rendszer is létrejöjjön, amely felváltva jelöl ki más országokban is biztonságos kikötőket a partra szállásokhoz. Ez az olaszoknak azért lenne fontos, mert a Földközi-tengeren elinduló migránsok többsége az olasz partoknál köt ki függetlenül attól, hogy Róma az utóbbi időben mindent megtesz azért, hogy ez ne így legyen. De az olaszok azt is el szeretnék érni, hogy a többi uniós tagállam is vegye ki a részét a befogadás jelentette teherből. Így pedig az a paradox helyzet áll elő, hogy Matteo Salvini olasz belügyminiszter olyan országokra is átterhelné a hazájába érkező migránsokat, amelyek vezetői – többek között Orbán Viktor – az ő politikai szövetségesei.

Így jelen helyzetben a párizsi találkozót leginkább kudarcnak lehetne nevezni, ahol a felek távolabb vannak a kompromisszumos megoldástól, mint valaha. De nem sok jót ígér az sem, hogy nem Csehország volt az egyetlen, amelynek belügyminiszere még csak el sem ment a megbeszélésre, ugyanígy tett az európai miniszterek többsége.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/31. számában jelent meg, 2019. augusztus 2-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/31. számban? Itt megnézheti!