Nem csitulnak a hullámok az erőszakba torkollt Tbilisi Pride után két héttel sem. Az ott megvert egyik újságíró furcsa körülmények között bekövetkezett halála után újrakezdődtek a tüntetések, és nemcsak ezeken, de már az óceánon túl is a kormányfő lemondását követelik. A történtek nem vitték előre Grúziát az euroatlanti integráció útján, ám korántsem egyedül az erőszakos homofóbok miatt.
Négy grúziai tévécsatorna a minap Irakli Garibasvili miniszterelnök távozását követelve 24 órára megszakította adását. Az ügy előzménye, hogy a Tbilisi Pride megrendezése ellen tüntetők két hete a főváros központjában randalírozva, az LMBTQ- (leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek) közösség irodáját feldúlva az eseményről tudósító újságírókat vertek meg. A bántalmazás után néhány nappal meghalt a Tv Pirveli operatőre, Alekszandr Laskarava. Az operatőrt napokkal az után találták meg holtan a lakásában, hogy kiengedték a kórházból.
Az adásmegszakítás ideje alatt a képernyőkön fekete alapon annak az 53 újságírónak a neve futott, akiket bántalmaztak az ominózus július 5-ei napon.
Laskavara sokakat megrázó halálát a tüntetések újabb hulláma követte. A tiltakozók a miniszterelnököt teszik felelőssé a zavargások miatt, szerintük ugyanis az indulatok az után szabadultak el, hogy Garibasvili nem találta célszerűnek a Büszkeség menete megtartását. A kormányfő úgy nyilatkozott, hogy a Pride szervezői mögött revansista és radikális csoportok és főleg az egykori grúz elnök, Mihail Szaakasvili támogatói állnak.
Bár Laskavara halálának körülményei máig nem tisztázottak – már olyan verzió is felmerült, hogy öngyilkos lett, míg a belügyi jelentés szerint túladagolta a kábítószert –, a tüntetők szerint ő is azért halt meg, mert az állam nem tudta megvédeni.
A grúz hatóságok eddig 120 embert vettek őrizetbe az erőszakba torkollt Pride-ellenes tüntetésekkel kapcsolatban. A menet ellen fellépett az egyház is. A sugárúton lévő székesegyházhoz imára hívta híveit, hogy ezzel védjék meg a méltóságukat. A felvonulást szervező Tbilisi Pride nevű aktivista csoport végül lemondta az eseményt, mert a hatóságok szerintük nem tudták garantálni a résztvevők biztonságát. Azzal vádolták a kormányt, hogy szégyenteljes, kegyetlen, államellenes és nyugatellenes lépéseivel háborút hirdetett a civil társadalom, a demokratikus értékek és az európai fejlődés ellen.
Pedig a Pride szervezői áttörést vártak az idei felvonulástól. Az elmúlt években ugyanis a fenyegetések hatására vagy lemondták, vagy titokban tartották meg a rendezvényt. A hatóságok ezúttal is alternatív helyet ajánlottak a felvonulásra, ám a szervezők ezt nem fogadták el.
Az ügy természetesen Grúziában is politikai színezetet kapott. A kormány és az ellenzék egymást vádolta meg azzal, hogy így akar káoszt és felfordulást okozni, a történtek után Szaakasvili hívei ismét kivonultak a parlamentből. Az előző, elvesztett választás után azzal a feltétellel tértek vissza a törvényhozásba, hogy amennyiben az őszi helyhatósági megmérettetésen a hatalom nem ér el 40 százalékot, akkor új választásokat írnak ki. Forró ősz, de előbb még forróbb nyár vár tehát Grúziára, ahol a belpolitikai viszálynak csupán az egyik fejezete a Pride kapcsán a hatalom és ellenzéke között felerősödött szembenállás.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/30. számában jelent meg július 23-án.
