Bár kedden órákon át várta mindenki feszülten Vlagyimir Putyin orosz elnök közép-európai idő szerint este hét órára beharangozott nagy beszédét az orosz néphez, fél tíz tájékán megjelentek az első hírek arról, hogy másnapra halasztják a bejelentéseket. A Sky News Szergej Markovra, Putyin korábbi közeli tanácsadójának Telegram-üzenetére hivatkozott, amely szerint az elnöki beszédet szerdán tartják meg. A Russia Today orosz csatorna szerkesztője is olyan üzenetet tett közzé, hogy mindenki mehet aludni, utalva ezzel arra, hogy kedden már nem lesz nagy bejelentés.
Hasonlóképpen a beszéd elmaradására utalt az is, hogy este kilenc óra után az összes orosz és nemzetközi médiacsatorna levette az élő tudósítást anélkül, hogy az orosz vezető megszólalt volna. A Lenta.ru szerint Dmitrij Peszkov elnöki szóvivőt lehetetlen volt elérni.
A The Guardian úgy tudja, moszkvai idő szerint reggel nyolc órakor közvetíti az orosz média Putyin beszédét.
Egyes szakértők szerint mindez káoszra, a Kreml színfalai mögötti óriási zűrzavarra utal, hiszen a keddi nap eseményei mind arra mutattak, hogy Putyin kész kiterjeszteni a háborút. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója délután a Twitteren jelentette be, hogy titkosszolgálati információk szerint Oroszország hamarosan bejelenti az általános mozgósítást azért, hogy növelni tudja az Ukrajnában harcoló csapatok létszámát.
Ennek előzményeként ugyancsak kedden jelentették be váratlanul, hogy szeptember 23. és 27. között referendumot tartanak az Oroszországhoz való csatlakozásról a Moszkva-párti szeparatisták által önhatalmúlag kikiáltott, úgynevezett Luhanszki és Donyecki Népköztársaságban, illetve Herszon régióban. Sőt, az Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom is ugyanilyen kéréssel fordult Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatt álló részének vezetőjéhez.
Napokon belül „népszavazást” tarthatnak a szakadár oroszok Luhanszkban és Donyeckben
Eközben a luhanszki régiót elkezdték visszafoglalni az ukránok.
A Kreml az összehangoltnak tűnő bejelentést követően azonnal támogatásáról biztosította az érintett régiók kormányzatának terveit. Azért is tűnik olyan sürgősnek a szavazás megtartása, mert Ukrajna kezdi visszafoglalni az ország keleti részén fekvő területeket, köztük egy kis részt a luhanszki régióban is, amely eddig teljesen orosz ellenőrzés alatt állt, és ami egyébként Putyin egyik legfontosabb háborús célja. Elemzők szerint ha a népszavazási kezdeményezés sikerrel járna, Oroszország Ukrajna területének újabb mintegy 15 százalékát próbálhatja meg bekebelezni, ami akár a háború eszkalálódásához is vezethet.
Ezután nem sokkal, estefelé terjedt el a hír, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan közép-európai idő szerint 19 órakor beszédet intéz az orosz lakossághoz. Kreml-közeli forrásokból úgy értesült az orosz RBK hírcsatorna, hogy az elnök a Luhanszk, Donyec, Zaporizzsja, illetve Herszon megyékben történő „népszavazásokról” fog beszélni, melyek eredményeként az Oroszország által részben vagy teljesen megszállt ukrán régiókat az Orosz Föderációhoz csatolhatják.
Rácz András Oroszország-szakértő még a várt Putyin-beszéd előtt arra hívta fel a figyelmet: az Ukrajna megszállt területein bejelentett „népszavazási” kezdeményezések abba az irányba mutatnak, hogy Oroszország arra készül, a villámgyorsan lezavart „népszavazásokra” hivatkozva magához csatolja Donyec, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megye megszállt területeit.
Rácz Facebook-bejegyzésében hozzátette: az orosz jogrendszeren kívül senki sem fogja legitimnek tekinteni ezeket a szavazásokat, de Moszkvának lehetőséget ad arra, hogy a területeket sajátjaként kezelje. Így innentől kezdve Moszkva orosz területekként kezelheti a szakadár régiókat, és az orosz területek védelmére hivatkozva el lehet rendelni a részleges vagy teljes mozgósítást.
Ráadásul a hatályos stratégiai dokumentumok nyilvános része szerint orosz területeket érő hagyományos támadás esetén lehetőség van nukleáris fegyver bevetésére is, ha az adott támadás „Oroszországot létében fenyegeti”.
Más elemzők sem zárták ki, hogy az orosz elnök egyben általános mozgósítást és hadiállapotot is bejelenthet. Az orosz Duma kedden olyan, ezeket előkészítő törvényeket fogadott el, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy orosz kormányzat meglépheti azt, amit a háború kezdete óta nem mert, és elrendelheti a harcképes lakosság mozgósítását.
Így az orosz büntetőtörvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat kiegészíti a hadiállapot, a fegyveres konfliktus és az ellenségeskedés meghatározását, valamint szigorít az ezen állapotok idején elkövetett bűncselekmények büntetésén is. A tervezet kidolgozásában a Duma összes frakciója és két felsőházi tag vett részt.
A módosítások értelmében bekerül az orosz büntető törvénykönyvbe a „mozgósítás, háború és statárium”, mint szigorító tényező. A dezertálásért kiszabható börtönbüntetés hat hónapról tíz évre nő. 5-10 évig terjedően büntetnék azt, aki elfogadható indok nélkül, egy hónapon át nem jelenik meg a szolgálati helyén. Mindez érvényes mozgósítás, hadiállapot, fegyveres konfliktus és statárium idején is. 3-10 éves börtönbüntetésre és kényszermunkára számíthatnak azok, akik leteszik a fegyvert és megadják magukat az ellenséges erőknek.
A fosztogatásért 15 évet lehet majd kapni, és öt év jár azoknak, akik – általában a harcot elkerülendő – megrongálják fegyvereiket. A büntetések vonatkoznak a hátországban gyakorlatozó tartalékosokra is.
A Duma által első olvasatban elfogadott törvényeket még a felsőháznak és az elnöknek is jóvá kell hagynia.
A nap folyamán érdekes jóslatot mondott Recep Tayyip Erdoğan török elnök: az amerikai PBS közszolgálati csatornának adott interjújában kijelentette, hogy szerinte Vlagyimir Putyin az ukrajnai háború befejezésére törekszik, és hamarosan „jelentős lépések” fognak bekövetkezni.
Reagáltak az ukránok is a referendum kezdeményezésekre: „Semmin sem változtat az, hogy Oroszország „népszavazásokat” készül rendezni az általa megszállt ukrán területeken, Ukrajna folytatja azok felszabadítását – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A fiktív referendumok semmit sem változtatnak. Oroszország agresszor volt, és az is marad, amely jogellenesen foglalja el Ukrajna területének egy részét – írta a miniszter a Twitteren, hangsúlyozva azt is, hogy Ukrajnának minden joga megvan a területei felszabadításához és meg is fogja azt tenni, „bármit is mondjon Oroszország”.
A Fehér Ház is elutasította Oroszország azon terveit, hogy Ukrajna egyes részein népszavazást tartson, és kijelentette, hogy Moszkva csapatokat toborozhat ezeken a területeken, miután jelentős veszteségeket szenvedett a csatatéren.
A New Yorkban tartózkodó Emmanuel Macron francia elnök ugyancsak közölte, a nemzetközi közösség nem fogja elismerni ezeket a népszavazásokat, az erre vonatkozó terveket cinikusnak és paródiának nevezte.
– Az Európai Unió elítéli és jogellenesnek tartja a luhanszki, a donyecki és a herszoni régióban az Oroszországhoz való csatlakozásról tervezett népszavazás megtartását, mely sérti Ukrajna függetlenségét, önállóságát, területi egységét és a nemzetközi jogot – foglalt állást Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő kedden.
