Putyin: „külföldi központokban kiképzett bandák” állnak a kazah zavargások mögött

Putyin: „külföldi központokban kiképzett bandák” állnak a kazah zavargások mögött

Fegyveres rohamrendőr tüntetőt vesz őrizetbe Almatiban 2022. január 8-án (Fotó: MTI/AP/Vaszilij Kresztyjanyinov)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) békefenntartó kontingense korlátozott ideig tartózkodik majd Kazahsztánban, az egységeket kivonják, amint a kazah elnök így dönt - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a szervezet tanácsának hétfői, rendkívüli, virtuális ülésén az MTI tudósítója szerint. Az orosz elnök arról beszélt: „külföldi központokban kiképzett bandák” állnak a zavargások mögött. Közben széles körben ismertek a kazah vezetés népharagot kiváltó gazdasági döntései.

Feladatainak ellátása után az egész kontingenst feltétlenül ki fogják vonni Kazahsztán területéről – mondta Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő rendkívül időszerűnek és legitimnek nevezte a beavatkozást, és méltatta az ODKB hatékonyságát. Biztosította a csúcstalálkozó többi részvevőjét, hogy a békefenntartó kontingens parancsnoka, Andrej Szergyukov vezérezredes érti a dolgát, a csoportosulásban részt vevő orosz légideszant alegységek pedig valós harci tapasztalattal rendelkeznek.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a tanácskozáson a kontingens létszámát 2030 főben nevezte meg. Mint mondta, a békefenntartók 250 haditechnikai eszközzel rendelkeznek. Az orosz államfő szerint részt vesznek benne a szervezet mind a hat tagállamának katonái és a közös erőfeszítéseknek köszönhetően a kazahsztáni helyzet a legrövidebb időn belül stabilizálódni fog.

 A moszkvai védelmi tárca korábbi tájékoztatása szerint a békefenntartó kontingensben csaknem 1500 orosz katona szolgál.

Putyin a hétfői tanácskozáson azt hangoztatta, hogy a kazah államiság veszélybe került, amelyet nem az üzemanyagár-emelés által kiváltott spontán tüntetések okoztak, hanem az, hogy a helyzetet szerinte kihasználták belső és külső destruktív erők.

Az orosz elnök szerint Kazahsztánnak a nemzetközi terrorizmussal kellett szembenéznie és a közép-ázsiai országban ugyanolyan módszereket alkalmaztak, mint a 2014-es ukrajnai fordulat idején, beleértve az erőteljes tájékoztatási támogatást. Méltatta azt a bátorságot, amellyel Tokajev magára vállalta a felelősséget a terroristák elleni fellépésben és egyetértett a kazah elnök megállapításával, miszerint Kazahsztánt agresszió érte. – Pontosan a nemzetközi terrorizmus agressziójának vagyunk tanúi – fogalmazott az orosz vezető. – Honnan jöttek ezek a felfegyverkezett, külföldi központokban kiképzett és nyilvánvalóan a bolygó válsággócaiban harci tapasztalatokat szerzett bandák? – tette fel a kérdést anélkül, hogy további részletekbe bocsátkozott volna.

A Magyar Hang korábban részletesen beszámolt arról, hogy mi okozta a népharagot, ami kirobbantotta a kazahsztnáni zavargásokat: Kazahsztánban a társadalomban már egy ideje növekvő, ősztől pedig már határozottan kitapintható szociális elégedetlenség csordult ki, amikor a kormány érzéketlenül az év elejétől teljesen feloldotta a cseppfolyósított gáz árplafonját, és így az egy évvel ezelőttihez képest a duplájára nőtt a benzin népszerű alternatívájaként használt termék ára. A hatalom szociális érzéketlenségével párosuló negatív világgazdasági trend komoly inflációhoz és áremelkedésekhez vezetett, miközben a hatalom felsőbb körei, köztük a volt elnök, Nurszultan Nazarbajev családja látványosan gazdagodtak.

Putyin hangsúlyozta: az ODKB tagállamai megmutatták, nem fogják hagyni, hogy a belső helyzetüket megingassák, és hogy „a színes forradalom forgatókönyveit” valósítsák meg náluk. – Tudatában vagyunk annak, hogy a kazahsztáni események nem az első és messze nem az utolsó kísérletet jelentik arra, hogy kívülről beavatkozzanak államaink belügyeibe – mondta. Egyúttal azt javasolta, hogy az ODKB tagállamai biztonsági tanácsának titkárai dolgozzanak ki javaslatokat a külső beavatkozási kísérletekkel szembeni közös ellenintézkedésekre. Mint mondta, Moszkva számára továbbra is prioritás a kapcsolatok erősítése az ODKB-tagországokkal.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak nyilatkozva elismerte, hogy az ODKB minden tagállamát váratlanul érték a kazahsztáni események, de a koordináció és a szövetségesi viszonyrendszer lehetővé tette, hogy a szervezet megfelelő módon reagáljon a kihívásra. Úgy vélekedett, hogy a terroristák legyűrését a kazah biztonsági erők hatékonysága és hősiessége, valamint az ODKB támogatása tette lehetővé.

Leszögezte, hogy Nur-Szultan, nem pedig Moszkva feladata a kazahsztáni események felelőseinek megnevezése.
A 2002-ben megalakult ODKB katonai szervezetnek jelenleg Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a teljes jogú tagja.