Putyin bejelentette a részleges mozgósítást

Putyin bejelentette a részleges mozgósítást

Vlagyimir Putyin 2022. július 21-én bejelentette a részleges mozgósítást

Fotó: Képernyőfotó

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Cikkünk folyamatosan frissül!

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerda reggeli televíziós beszédében bejelentette, hogy részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban. Elmondta, hogy az orosz haderő több mint ezer kilométeres fronton végez katonai műveleteket, amihez a tartalékosok mozgósítására van szükség, írja a Guardian. Putyin elmondta, hogy Oroszország teljes mellszélességgel támogatja a Luhanszkban, Donyeckben, Herszonban és Zaporizzsjában tervezett népszavazásokat az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról. E népszavazásokat, amelyeket valószínűleg még e héten meg fognak rendezni, a nyugati hatalmak „álságos színjátéknak” minősítették.

Az orosz elnök állítása szerint a nyugat háborút vív Oroszország ellen Ukrajnában 2014 óta. „Agresszív oroszellenes politikájával a nyugat átlépett minden határt. Állítása szerint a nyugat Oroszország elpusztítását tervezi, és ehhez a nukleáris zsarolástól sem riad vissza. Putyin elmondta, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt be fognak vetni, és „azok, akik nukleáris zsarolással élnek Oroszországgal szemben, ugyanezt kaphatják cserébe”. Konkrétan kimondta, hogy „nem blöffölök”.

Szerinte a „megelőző katonai művelet” volt az egyetlen lehetőség Ukrajnában, mert a nyugat elutasította a „dombaszi probléma” békés megoldását. kijelentette, hogy joga van akár atomfegyvereket is használni. A dombaszi régiót szerinte Kijev tartja túszként. Azokat, akik az oroszok oldalán harcolnak, igaz hazafiaknak nevezte.

Viszont az orosz hadsereg gyengeségét jelzi, hogy Putyin elismerte, hogy önkéntesekre van szüksége a hivatásos orosz hadsereg segítségére. A jelentkező önkénteseknek ugyanolyan juttatásokat ígért, mint ami a hivatásos katonákat megilleti. Elmondta, hogy az ukrán hadsereget a NATO képezte ki, és külföldi parancsnokok irányítják. Szerinte „az Oroszország elleni terror és megfélemlítés politikája erősödött”.

A beszédben azzal vádolta a nyugatot, hogy mindig is a Szovjetunió, majd 1991 óta Oroszország elpusztítása volt a célja. Szerinte a nyugat azt szeretné, ha Oroszország egymással hadakozó részekre esne szét. Ennek érdekében Putyin szerint az ukrán embereket ágyútölteléknek használják, és háborúba taszították őket. Mintha egy párhuzamos univerzumban élne, pontosan azzal vádolja a nyugatot, amit valójában az orosz hadsereg követette el. Például felhozza, hogy a hadsereget a civil lakosság ellen vetik be, és népirtást szerveznek azok ellen, akik nem fogadják el a „katonai puccs eredményeként létrejött ukrán hatalmat”.

Megígérte, hogy Oroszország mindent megtesz, hogy a kelet-ukrajnai emberek „biztonságban fejezhessék ki akaratukat” a népszavazásokon. Ahogy az elemzők várták, a népszavazások arra kellenek Putyinnak, hogy honvédő háborúnak tüntesse fel az agressziót: „Hadseregünk több mint ezer kilométeres frontszakaszon végez műveleteket, a teljes nyugat ellen. A haza védelme érdekében részleges mozgósítást rendelek el. Hangsúlyozom: részleges mozgósítást.” Ez azt jelenti állítása szerint, hogy csak azokat hívják be a seregbe, akik tartalékos állományban vannak. A rendeletet már aláírta. Az orosz katonák szerződést határozatlan időre meghosszabbítják a mozgósítás részeként. 

Szergej Sojgu védelmi miniszter közölte, hogy az orosz elnök által elrendelt részleges mozgósítás 300 ezer embert érint, az ország mobilizációs tartaléka pedig 25 millió ember. A részleges mozgósítás a tartalékosokat érinti, vagyis azokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, katonai szakmai képzettséggel és harci tapasztalattal rendelkeznek. Közölte: „Semmilyen körülmények között” nem lesz szó az egyetemisták mozgósításáról, és megígérte, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítőket nem vezénylik műveleti övezetbe.

„Ez egyértelműen eszkaláció”

Az ukrán fél a mozgósítás bejelentésére úgy reagált, hogy az előre látható lépés volt. Mint megírtuk, Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó arra számít, hogy lakosság körében rendkívül népszerűtlen lesz a lépés.

A különböző országok kormányai is sorra reagálnak a kialakult helyzetre. A brit külügyminiszter azonnal „a történelem újraírásával” vádolta Putyint. Gillian Keegan a Sky Newsnak adott interjújában elmondta, hogy „a szóhasználat bizonyos elemei egészen aggasztóak, és most az a legfontosabb, hogy nyugalomra intsünk mindenkit”. Keegan elmondta, hogy az orosz embereknek a kormánymédián túl is tájékozódniuk kellene. „Legyünk egyértelműek: ezek Putyin hazugságai. Ez Oroszország illegális háborúja Ukrajna ellen. Természetesen mi és NATO-szövetségeseink továbbra is Ukrajna mellett állunk. (...) [A nukleáris fenyegetést] nagyon komolyan kell vennünk, mert nincs ráhatásunk. Abban sem vagyok biztos, hogy neki [Putyinnak] van ráhatása. Ez egyértelműen eszkaláció.”

 A Sky News gyűjtése szerint Kína tárgyalásra és párbeszédre szólította fel háborúban álló feleket. Kína álláspontja Ukrajnát érintően következetes és egyértelmű – közölte a külügyminisztérium illetékese.

Robert Habeck (Zöldek) német alkancellár, gazdasági miniszter rossz és hibás lépésnek nevezte, hogy az orosz elnök részleges mozgósítást rendelt el. Habeck a Der Spiegel hírfolyama szerint azt közölte, hogy a szövetségi kormány megtárgyalja, hogy milyen választ adjon Moszkva lépésére, „az azonban egyértelmű, hogy továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajnát ebben a nehéz helyzetben” – mondta az alkancellár.

Petr Fiala cseh kormányfő arról beszélt, hogy a mozgósítás kísérlet az Oroszország által indított háború további eszkalálására. Hozzátette, továbbra is szükség van Ukrajna támogatására, amit folytatni kell.

Nicolae Ciuca román miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Vlagyimir Putyin a béke világnapján rendelt el részleges mozgósítást. „Ma van a béke világnapja, de ahelyett, hogy méltó módon ünnepelnénk, aggodalommal kellett tudomásul vennünk az orosz elnök nyilatkozatát a részleges mozgósításról, és az úgynevezett népszavazásokról, amelyeket Donbászban, Herszonban és Zaporizzsjában rendeznek” – mondta a román miniszterelnök a szerdai kormányülés elején. Rámutatott: Románia megőrzi kiegyensúlyozott álláspontját, továbbra is higgadtan, NATO-partnereivel és EU-szövetségeseivel együtt elemzi a helyzet alakulását. Ciuca kifejezte reményét, hogy a konfliktus nem fog eszkalálódni.