Ez teljes mértékben szándékos támadás volt a civilek ellen – így kommentálta a Szumi megyei Prolisok humanitárius központ vezetője, Ihor Klimenko a Szumi városközpontjában hétfőn történt rakétatámadást. Az emberek éppen a munkába igyekeztek, amikor reggel 9 óra körül rakétatalálat ért egy forgalmas csomópontot. A támadásban négy ember halt meg, és 28-an megsebesültek, a Kyiv Independent szerint a lakosok sokkos állapotba kerültek. A 30 kilométerre az orosz határtól fekvő város korábban létfontosságú logisztikai csomópont volt Ukrajna hónapokig tartó offenzívája során az oroszországi Kurszk térségében. Miután az ukrán erőket kiszorították Oroszország területéről, Vlagyimir Putyin utasította csapatait, hogy hozzanak létre egy „ütközőzónát” a Szumi régióban. Mivel az oroszok eddig nem támadták Szumi városközpontját, így senki nem számított a mostani csapásra, innentől azonban világossá vált, hogy többé senki sincs biztonságban a városban.
A tragikus esemény mindössze egy nappal azután történt, hogy az ukránok lecsaptak négy orosz repülőtérre, amellyel iszonyatos károkat okoztak az orosz légierőnek. Noha a támadásban elpusztult orosz gépek száma pontosan még nem ismert, a rendelkezésre álló műholdképek alapján a szakértők azt mondják: Oroszországnak több évre lesz szüksége arra, hogy kiesett kapacitásait pótolja. Az ukrán tömeges dróntámadás erejét és hatékonyságát jól jellemzi, hogy azt még Donald Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogh is nagyon merésznek nevezte. A diplomata szerint a különleges művelettel Kijev bebizonyította, hogy képes mélyen Oroszország területén található célpontokat támadni. Szerinte ezeknek a csapásoknak a jelentősége nem annyira a repülőgépek megsemmisítésében rejlik, mint inkább az orosz vezetésre és katonaságra gyakorolt pszichológiai hatásban. A különmegbízott ugyanakkor aggodalmának is hangot adott amiatt, hogy az ilyen támadások növelhetik az eszkaláció kockázatát.
De miért éppen most indította meg Ukrajna a Pókháló hadműveletet, amikor a tűzszüneti tárgyalások zajlanak? Az elemzők szerint azért, hogy ezzel erőt mutasson a másnapi isztambuli tárgyaláson. A megelőző hetekben ugyanis több helyen előretörtek az orosz erők az északkeleti fronton, több települést is elfoglaltak – ugyancsak az ütközőzóna kialakítása céljából. Ám a hétfői találkozót inkább csak beárnyékolták a történtek, nem történt semmilyen lényegi áttörés. Ahelyett, hogy a felek közeledtek volna egymáshoz, inkább a tűzszünet feltételeinek értékelésére, az orosz és az ukrán elnök esetleges találkozójára, illetve egy újabb fogolycserére koncentráltak. A további találkozók sikerét illetően rendkívül szkeptikusak az elemzők: leginkább arra számítanak, hogy Oroszország nyáron kiterjedt támadást indít a Doneck megyei, még ukrán ellenőrzés alatt álló területek ellen, Ukrajna pedig szívósan fogja védeni a még kezén lévő városokat. De a legtöbb szakértő abban is egyetért, hogy az oroszországi ukrán dróncsapások miatti bosszú bizonyosan nem fog kimerülni a Szumira mért csapásban, sőt abban sem, hogy nem tesznek engedményt a tűzszünet érdekében, sőt még újabb feltételekkel állnak elő. Azt a forgatókönyvet valószínűsítik, hogy az oroszok kíméletlen rakéta- és bombatámadást fognak indítani az ukrán városok ellen. Így akarják világossá tenni Kijev számára: ha belső orosz területeket támadnak, azt nagyon súlyos megtorlás fogja követni. Az ukrán lakosság, illetve a légvédelem így most az oroszok válaszcsapására készül.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/23. számában jelent meg június 6-án.
