Aligha kétséges, hogy Vlagyimir Putyin orosz, és Joe Biden amerikai elnök mai találkozójára éppen akkor kerül sor, amikor a két ország kapcsolata mélyponton van: habár most semmi konkrét incidens nem történt az elmúlt hetekben, az indulatok folyamatosan kulminálódtak az elmúlt fél évben.
Míg a választási kampánya során a demokrata párti elnök többször is jelezte, hogy erőteljesebb fellépésre lenne szükség Oroszországgal szemben, márciusban Biden már egyenesen gyilkosnak nevezte orosz kollégáját. Azt persze mindenki tudta, hogy az új amerikai elnök nincs elismerő véleménnyel Putyinról, 2011-ben például Biden azt mondta az orosz vezetőről, hogy „nincs lelke”. A márciusi csörtének akkor az lett a vége, hogy a két ország kölcsönösen kiutasította a másik fél tíz diplomatáját. Hogy ez nem csak pillanatnyi nézeteltérés volt a két nagyhatalom között, azt leginkább azt bizonyítja, hogy Washington a héten azonnal jelezte a NATO-csúcson, hogy „Amerika visszatért”, ami aligha szólt pusztán az észak-atlanti katonai szövetség tagjainak – sokkal inkább Moszkvának.
Ami a mostani találkozót illeti, a témákat már előre tudni lehetett: a nukleáris stabilitás mellett a kiberbiztonság és a klímaváltozás is napirendre kerül, akárcsak az egymás országaiban bebörtönzött orosz és amerikai állampolgárok kilátásai. Érdekessége a mostani találkozónak, hogy egyik fél sem érkezett nagy elvárásokkal, sőt éppenséggel mindketten arra számítanak, hogy a viszony csak romlani fog a közeljövőben. Moszkvában így arra számítanak, hogy Washington várhatóan további szankciókkal fogja sújtani Oroszországot, egyedül abban bíznak, hogy ezek a lépések viszonylag enyhék lesznek, így nem fogja ezeket megsínyleni az orosz gazdaság, illetve az orosz tulajdonú multinacionális vállalatok. Egyes szakértők viszont azzal is számolnak, hogy a szerdai találkozónak talán mégis csak lesz valamilyen pozitív eredménye. Chris Weafer, a moszkvai Macro-Advisory tanácsadó cég vezérigazgatója szerint akár az is megtörténhet, hogy Oroszország eltávolítja az Egyesült Államokat az általa „barátságtalannak” tartott országok listájáról, vagyis abból a csoportból, amely Moszkva szerint barátságtalan akciókat hajtott végre Oroszország, az állampolgárai, illetve a vállalatai ellen.
De a szakértők azzal is számoltak már előre, hogy továbbra sem születik megoldás a legfontosabb biztonságpolitikai kérdésekre. Ismert: két évvel ezelőtt mindkét ország kilépett az INF-szerződésből, ami a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről rendelkezett, és amit még Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov írt alá 1987-ben a leszerelés jegyében. Ugyancsak kilépett a két ország az 1992-ben aláírt Nyitott Égbolt Szerződésből, melynek lényege, hogy a csatlakozott országok engedélyezik a többiek számára, hogy fegyvertelen felderítő gépeik ellenőrző repüléseket hajtsanak végre a többi területe fölött. És bár az év elején Moszkva és Washington 2026 februárjáig meghosszabbította az Új START-szerződést, ez nem terjed ki a modern fegyverek kérdésére. A mostani helyzetben viszont szinte mindenki esélytelennek látja, hogy a közeljövőben megállapodás szülessen a fegyverzet-ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekre.
Mindennek ellenére Putyin a találkozót követően mégis úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy „nagyon konstruktív” volt a megbeszélés és nem volt ellenségeskedés. Az orosz vezető elárulta: mindkét fél beleegyezett abba, hogy visszatérjenek az egymás országaiból kiutasított diplomaták. Emellett Ukrajna lehetséges NATO-tagságáról is szó volt, de ezen a téren nem sok fejleménnyel szolgált a találkozó. Továbbá Oroszország „kimerítő információt” szolgáltatott az Egyesült Államoknak az állítólagos kibertámogatásokról. Putyin szerint azonban ez utóbbira az amerikaiak a találkozón nem válaszoltak.
A sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva Putyin – miután „tapasztalt államférfinek” nevezte amerikai kollégáját, kritikával illette az amerikai biztonsági helyzetet. Az orosz vezető szerint bármi is történjék egy országban, az a vezetőknek is a felelőssége, Amerika utcáin pedig minden nap gyilkosságok történnek. „Arra sincs idő, hogy valaki kinyissa a száját, már le is lőtték” – fogalmazott Putyin, aki később kitért arra is, hogyan sérti az Egyesült Államok az emberi jogokat világszerte a CIA titkos börtöneiben.
Sikeresnek értékelte a találkozót Joe Biden, aki a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a két országnak a jövőben is együtt kell működnie. Az amerikai elnök szerint a találkozón megállapodtak arról, hogy gyakrabban fognak egymással egyeztetni, megvizsgálják az együttműködési lehetőségeket, de kitértek arra is, melyek azok a területek, ahol konfliktusaik lehetnek.
Ugyanitt Biden újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy amennyiben Navalnij meghalna a börtönben, annak súlyos következményei lennének Oroszország számára.
Az amerikai elnök emellett jelezte: az egyeztetés alkalmával mindkét fél kerülte az agresszív stílusú diplomáciát, vagyis nem fenyegették egymást, csupán közölték az álláspontjukat.
