Putyin háborúja összehozza az európaiakat

Putyin háborúja összehozza az európaiakat

Az Európai Unió (EU) csillagos kék zászlaját és Magyarország nemzeti lobogóját lengeti a szél a Ludwig Múzeumnak is otthont adó Müpa Budapest épülete előtt a főváros IX. kerületében. (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba )

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Oroszország Ukrajna elleni háborúja megerősítette az Európai Unió támogatottságát az európaiak körében: 65 százalékuk szerint jó dolog az EU-tagság, és 80 százalékuk támogatja az Oroszország elleni uniós szankciókat - derült ki az Európai Parlament tavaszi, szerdán közzétett Eurobarométer felméréséből.

A felmérés szerint a tagállamok többségében a lakosság jó dolognak tartja hazája uniós tagságát, ennek megítélése különösen Litvániában (20 százalékkal), Máltán (12 százalékkal) és Észtországban (9 százalékkal) emelkedett.

Ezalól egyedül Görögország és Szlovákia kivételével, ahol a lakosság legnagyobb része semleges az EU-tagság megítélését illetően. Magyarországon a válaszadók 60 százaléka szerint jó dolog az EU-tagság, 5 százalékuk szerint rossz, és 32 százalékuk semleges állásponton van.

Az európaiak 52 százalékának általánosságban pozitív véleménye van az EU-ról, míg 12 százalékuknak rossz. Az EU megítélése Görögországban a legalacsonyabb, 32 százalékos, és Írországban a legmagasabb, ott 76 százalékos. Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az EU-ról, ez két százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőtti felmérés eredményéhez képest.

Oroszországról az európai válaszadók 10 százalékának van kedvező véleménye, míg 2018-ban, a legutóbbi méréskor 30 százalék vélekedett így. E tekintetben Kína a második helyen áll 22 százalékkal, ami a legutóbbi felméréshez képest 14 százalékos csökkenést jelent. Az Egyesült Királyságról az európaiak 65 százalékának van pozitív véleménye, ami egy százalékos emelkedést jelent, az Egyesült Államokról pedig a válaszadók 58 százaléka vélekedett kedvezően, ami 13 százalékkal több, mint korábban.

Az európaiak 61 százaléka szerint életük az Ukrajnában zajló háború hatására megváltozik, a válaszadók 37 százaléka volt ezzel ellentétes véleményen. Tízből négy európai mondta azt, hogy a háború következményeit saját életszínvonalán is érzékeli. Azonban az európaiak 59 százaléka szerint a közös európai értékek – köztük a szabadság és a demokrácia – védelmének elsőbbséget kell élveznie, még akkor is, ha ez hatással van az árakra és a megélhetési költségekre. Ez a többségi vélemény húsz tagállamban. Hat uniós országban pedig, köztük Magyarországon (67 százalék) is, a többség szerint az árak és a megélhetési költségek szinten tartásának kell elsőbbséget kapnia.

Az európaiak szerint az Európai Parlamentnek elsősorban a demokráciát kell védenie (38 százalék), második helyen az emberi jogok védelme áll az EU-ban és a világban, valamint a szólásszabadság védelme, egyaránt 27 százalékkal. Magyarországon a válaszadók többsége szintén a demokrácia és az emberi jogok védelmét sorolta az első két helyre (37 százalék, illetve 27 százalék), a harmadik helyen a jogállamiság áll (22 százalék) az EP által védeni szükséges értékek sorában. A válaszadók szerint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni fellépésnek (38 százalék) kell prioritást élveznie az európai politikában, ezt a közegészségügy (35 százalék), majd a demokrácia és a jogállamiság (32 százalék) követi.

 

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben