Ismét a Szovjetunió világháborús szerepéről közölte álláspontját Vlagyimir Putyin, jelentősen felülbecsülve a nácikkal szembeni győzelemben való részvételüket, továbbá elkendőzve az orosz terjeszkedés agresszivitását. Több lap is beszámolt a National Interestben közölt cikkről, többek között a liberális New York Times és a konzervatív Spectator is kritikusan írt arról, ahogy az orosz elnök ismét újraírni igyekszik a történelmet.
A II. világháború 75 éves fordulójának valódi tanulságai – ezzel a címmel értekezett Putyin arról, hogy szerinte a nácikat elsősorban és leginkább a szovjet emberek győzték le. Mindezt az elnök hat nappal azelőtt, hogy most szerdán egy hatalmas katonai parádét tartanak a moszkvai Vörös téren. Ezzel a II. világháború európai lezárulását köszöntik majd. Az ünnepséget egyébként május 9-én tartották volna, csak a koronavírus-járvány közbeszólt, ezért kellett elhalasztani.
Putyin úgy vélte, nem ő, hanem a Szovjetunió szerepét megkérdőjelezők igyekeznek átírni a történelmet. Ennek ellentmondani látszik, hogy ezúttal is a régi ellenfelet, Lengyelországot hibáztatja a világháború súlyosságáért. Putyin szerint a lengyel vezetés gátolta, hogy egy katonai szövetség alakulhasson ki Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió között. A saját népüket lökték inkább Adolf Hitler pusztító úthengere elé – állította az orosz elnök.
Magukkal szemben már jóval elnézőbb a vezető, aki szerint valójában rá voltak kényszerítve, hogy egy megnemtámadási egyezményt kössenek a nácikkal. Ez volt az ún. Molotov-Ribbentrop paktum, amit 1939-ben írtak alá, a titkos záradéka pedig megalapozta Lengyelország feldarabolását. Putyin szerint ez a paktum egy szükséges védelmi intézkedés volt, hasonló, mint amit az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Olaszország kötött 1938-ban Münchenben. Ennek közvetlen előzménye az Anschluss, azaz Ausztriának Németországhoz való csatolása, és Csehország felosztásáról rendelkezett. Neville Chamberlain brit miniszterelnök annak idején erről úgy beszélt, mint ami koruk békéjét lehetővé teszi, Putyin szerint viszont árulás volt, és Sztálinnak nem maradt más lehetősége, mint megkötnie a maga alkuját a náci Németországgal.
„A Szovjetunió a lehető legtöbbet megtette azért, hogy egy Hitler-ellenes koalíciót létrehozzon. Szemben – ismét le kell szögezzem – a nyugati országok kettős játszmájával” – állította Putyin.
A Spectator hozzátette, a Molotov-Ribbentrop paktum keretében megállapodtak arról is, hogy a Szovjetunió több millió tonna nyersanyaggal segíti Berlint, ami igen jól jött a német hadiipar számára. Sztálin emellett hosszú, személyes hangvételű leveleket váltott Hitlerrel. 1939. szeptember 22-én pedig, nem sokkal a megnemtámadási egyezmény után a lengyel Breszt-Litovszkban tartottak a német és szovjet megszálló erők közös győzelmi felvonulást, egyszerre horogkereszttel és sarló-kalapáccsal díszítve az utcákat. Erről az eseményről viszont például egy 2014-es orosz törvény jegyében tilos a közösségi oldalakra képeket posztolni, illetve a dicstelen szovjet tevékenységről értekezni.
Az elnök megvédte továbbá a balti országok bekebelezését, ami agresszív terjeszkedés helyett szerinte valami más volt. Putyin úgy látja, kölcsönös beleegyezésen alapult az annexió, és mindez harmonizált az akkori nemzetközi jogi keretekkel. A balti köztársaságok aztán a Szovjetunióban megőrizhették az önkormányzásukat, a nyelvüket, és képviseletük volt a magasabb kormányzati szervekben is – sorolta Putyin. Szerinte továbbá „elfogadhatatlan egyenlőségjelet tenni a felszabadítók és a megszállók közé.”
A balti államok eközben sokkal inkább emlékeznek a szovjet megszállásra úgy, mint ami tömeges letartóztatásokat és kivégzéseket hozott magával. A lengyel Katyn erdejében pedig 22 ezer tisztségviselőt és értelmiségit végzett ki a szovjet titkosrendőrség 1940. április-májusában.
A Spectator megjegyezte, abban igazat lehet adni Putyinnak, hogy az egyik legnagyobb háborús áldozatot aztán a szovjetek hozták, a németek pedig igazán a keleti, és nem a nyugati frontokon szenvedték meg a harcokat.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy Putyin ezúttal hajlandó elismerni Sztálin egyes bűneit is. „Emlékezünk a bűnökre, amiket a rezsim a saját népe ellen elkövetett, ahogy a tömeges elnyomás horrorjára is” – írta.
Ahogy a CNN kitér rá, az esszé publikálása azzal egy időben történik, hogy egy alkotmányos kiegészítéssel megalapoznák a lehetőséget Putyin 2036-ig való hatalomban maradására.
