Néhány napon belül több találat is érte a zaporizzsjai atomerőművet, amit még március elején foglaltak el az orosz katonák és ami azóta is változatlanul üzemel – immár orosz ellenőrzés mellett. A hírek szerint a támadások több halálos áldozattal jártak, azonban ami igazán aggasztó, hogy egy pontosan célzott csapás jóval nagyobb katasztrófához is vezethetett volna. De miért vált célponttá a zaporizzsjai atomerőmű?
Az 1985-ben üzembe helyezett létesítmény – amely egyúttal Európa legnagyobb teljesítményű atomerőműve – történetében nem csak az elmúlt hónapok voltak fenyegetők. 2014 májusában, a kelet-ukrajnai konfliktus kezdetén 40 fegyveres próbált behatolni az atomerőmű területére. A felfegyverzett férfiak az ukrán Jobb Szektor tagjainak mondták magukat, azonban az ukrán rendőrség megállította a betolakodókat. Ugyanebben az évben novemberben aztán egy nagyobb probléma jelentkezett: ekkor az erőmű 3-as blokkja meghibásodás miatt automatikusan lekapcsolódott az energiahálózatról. Mint később kiderült, a blokk saját villamos fogyasztását ellátó rendszerében történt rövidzárlat, ezért automatikusan lekapcsolták a fő transzformátort és a generátort az országos hálózatról, ezért a reaktort is le kellett állítani. December végén aztán a 6-os blokkot kellett rövid időre leállítani, ami – együtt a széntüzelésű erőművek szénhiány miatti kiesésével – átmeneti problémákat okozott az ország villamosenergia-ellátásában.
Ám ezek a problémák messze eltörpülnek amögött, hogy március elején az orosz hadsereg megtámadta az atomerőművet, ami miatt kigyulladt az erőmű oktatási épületének több szintje. Szerencsére a támadás során a reaktor területén nem történt sérülés, a sugárszint sem emelkedett, majd sikerült eloltani a tüzet. Miután az oroszok nagyjából 500 katonájukkal átvették az irányítást az erőmű felett, az üzemeltetést tovább folytatták az ott maradt dolgozókkal. Ami azonban igazán félelemre adott okot, hogy az oroszok a Wall Street Journal szerint egy katonai bázist rendeztek be a komplexumban, ahová BM–30 Szmercs típusú nehéz rakéta-sorozatvető telepítettek. Mindeközben az atomerőmű nagyjából 10 ezer dolgozója változatlanul folytatta a munkáját, természetesen orosz felügyelet mellett.
A fegyvertelepítés miatt aztán megszaporodtak az incidensek: július közepén ukrán drónok több 120 milliméteres kaliberű aknavető lövedéket dobtak le egy épületre a létesítmény közelében, amelyben kisebb kár keletkezett. Hétfőn aztán legalább kilenc orosz katona sérült meg az atomerőműben, akiket különböző súlyosságú sérülésekkel azonnal a városi kórházba szállítottak. Az ukrán Telegraf energodari forrásai szerint ukrán drónok támadták az orosz állásokat a városban, ami szerdán megismétlődött. Az oroszok szerint a támadást három ukrán kamikaze drónnal hajtották végre, amelyeknek a robbanóereje több kilogrammnyi TNT-nek felelne meg. Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye oroszbarát katonai-polgári közigazgatása főtanácsának tagja szerint a reaktorblokkok nem sérültek meg, így tovább üzemelhet a termelés. Szerinte a támadók fő célja az alkalmazottak megfélemlítése lehetett, akik hamarosan HIMARS rakéta-sorozatvetőkkel is célba vehetik az erőművet a Dnyeper folyó túloldaláról. Így mostanra az a furcsa helyzet állt elő, hogy az oroszok, illetve az oroszbarát helyi vezetők kongatják legtöbbször a vészharangot, hogy tragédiához vezethetnek az atomerőmű elleni támadások. Pénteken aztán megint drónokkal csaptak le az ukránok: egy erőmű melletti orosz katonai táborra.
Orosz katonák sérültek meg tisztázatlan módon az ukrán atomerőműnél
Egyelőre nem tudni, milyen incidens történhetett Európa legnagyobb atomreaktoránál.
Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy egy atomrobbanás még egy, a reaktorok ellen intézett csapás esetén is nagyon valószínűtlen lenne, mivel ezek vastag betonfallal vannak körülvéve, ami biztosítja ezeket a robbanásoktól vagy akár a rakétacsapásoktól. Nagyobb veszélyt jelentene, ha az erőmű energiaellátását végző eszközök sérülnének meg, mert ebben az esetben tartalék generátorokra kellene bízni a hűtőrendszerek működtetését. Ha ezek képtelenek lennének elegendő energiát biztosítani, az akár a reaktorok leolvadásához is vezethetne. Ugyancsak veszélybe kerülhetnek egy támadás során azok a medencék, ahol az elhasznált fűtőelemeket hűtik. Mivel ezeket kevésbé védik, könnyen kiszivároghatnak innen a radioaktív anyagok, ami aztán megint csak súlyos károkat okozhat.
Az ukrán fél szerint az oroszok éppen ezért telepítettek fegyvereket az atomerőmű területére, hogy onnan intézzenek támadásokat Ukrajna különböző területei ellen. Pedro Kotin, az ukrán Energoatom elnöke szerint az oroszok innen lövik a Dnyeper folyó túloldalán lévő ukrán erőket, illetve Nikopol területét, az emiatt előállt veszélyhelyzet miatt a nemzetközi közösségnek azonnal nyomást kellene gyakorolnia Oroszországra, hogy a katonái sürgősen hagyják el az atomerőmű területét.
