Nyugati szövetségeseihez hasonlóan Románia is kiutasított kedden tíz orosz diplomatát, tiltakozásképpen a Kijev melletti Bucsában és más ukrán településeken elkövetett vérengzések miatt.
A román külügyminisztérium (MAE) közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség alkalmazottait azért minősítették nemkívánatos személyekké Romániában, mert tevékenységükkel és megnyilvánulásaikkal sértik a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezményt.
A MAE döntését kedden közölték az orosz féllel, amikor Bogdan Aurescu román külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a bukaresti külügyminisztériumba. A nagykövetet fogadó külügyi államtitkár ebből az alkalomból megerősítette: Románia határozottan elítéli a Bucsában és más ukrajnai településeken elkövetett gyilkosságokat, leszögezve, hogy ezekért Oroszországot terheli a felelősség.
Románia – Csehországhoz, Szlovákiához és balti államokhoz hasonlóan – már tavaly áprilisban kiutasította a bukaresti orosz nagykövetség katonai attaséjának helyettesét, miután Aurescu nyilvános polémiába keveredett Kuzminnal az ukrán határ mentén végrehajtott orosz csapatösszevonással kapcsolatban, írja az MTI.
A magyar kormány részéről hivatalosan még nem merült fel ilyesmi, sőt, a budapesti orosz nagykövet a Ria Novosztyi hírügynökségnek adott interjúban nagyon bizakodó volt a két ország kapcsolatait illetően. A beszélgetés legfontosabb megállapítása, hogy Kremlnek nincs oka nem bízni az Orbán-kormányban, bár kissé neheztelnek a Magyarország által is elfogadott uniós szankciók miatt. Sztanyiszlavov ugyanakkor úgy véli, hogy az Orbán-kormányt Brüsszel csak „belekényszerítette” az Oroszország elleni szankciókba.
Eközben például Belgium már 21 orosz diplomatát utasított ki állítólagos kémkedés és biztonsági fenyegetést veszélye miatt, Hollandia 17-et, Szlovákia hármat, Észtország és Lettország három-három, Litvánia pedig négy orosz diplomatát.
Kedden nemkívánatos személynek nyilvánították Oroszország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének 19 tagját Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének döntése alapján.
