Románia majdnem két hete van válságban, melynek jellege azonban folyamatosan változik. Ezt a folyamatot érdemes áttekinteni, ugyanis valódi ritkaság a román történelemben. Minden azzal kezdődött, hogy két hete a szinte ismeretlen, ám szélsőjobb-szuverenista színekben induló Calin Georgescu teljesen váratlan, átütő sikert ért el az elnökválasztások első fordulójában, a román belpolitika olyan régi motorosait maga mögé utasítva, mint a nemzeti liberális Nicolae Ciuca vagy a szociáldemokrata Marcel Ciolacu. Ők ezzel ki is estek az elnökválasztások második fordulójából, ellentétben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) mérsékelt jobbközép, Európa-pártinak ismert jelöltjével, Elena Lasconival. De az első két helyezett között minimális volt a különbség – 3,76 százalék.
Az eredmény sokak számára volt ijesztő, hiszen Georgescu kevés nyilatkozata mind EU- és NATO-ellenes volt, ami meg mégsem, azt áthatotta a Vasgárda (röviden: a valamikori román nyilaskeresztes párt, bár ennél azért bonyolultabb a helyzet) imádata és egyfajta nacionalista-ezoterikus, erősen áltudományos misztika. Az USR-rel rivális, de Georgescuval szemben álló pártok azonnal összezártak Lasconi mögött, annak ellenére, hogy a patriarchális hagyományokkal rendelkező Romániában kevéssé tűnt valószínűnek egy hölgy elnökké választása népszavazás útján. Viszont ebben a helyzetben nem volt más választásuk, csak a szövetség.
A váratlan helyzet miatt összeült a CSAT, vagyis a Legfelsőbb Védelmi Tanács, mely zárt ülést tartott, bár ez a későbbiekben nem bizonyult annyira zártnak. Mindenesetre a CCR, vagyis a román alkotmánybíróság némi hezitálás után kimondta az első forduló érvényességét. A román szélsőjobboldal másik jellegzetes és igen vitatható szellemiségű vezetője, Diana Sosoaca sietett is biztosítani Georgescut pártja, az S.O.S. Romania támogatásáról, ám csak feltételekkel. Az elnökválasztáson esélytelennek bizonyult AUR részéről George Simion sértődötten hallgatott, ami nem is csoda, ugyanis Georgescut pont az AUR-ból zárták ki korábban, mégpedig túlzott szélsőjobboldaliság miatt, ami viszont komoly politikai teljesítmény.
Közben megjelent egy eddig szintén ismeretlen párt, a POT, vagyis a Fiatal Emberek Pártja, és beállt Georgescu mögé. Ennek ellenére az országgyűlési választások sikeresen és zavartalanul lezajlottak december elsején, és nem is okoztak túl nagy meglepetést az eredmények: annyi említésre méltó, hogy a korábban kevéssé esélyesnek gondolt RMDSZ elég szép eredménnyel jutott be – a várthoz képest.
Georgescuról közben különös dolgok derültek ki. Először is kigyűjtötték a közösségi oldalakon megosztott eszméit, melyeket röviden, maximákban fogalmazott meg, és ezek nem többségükben, hanem teljességükben bizonyultak eszeveszett ostobaságoknak. Olyanokat írt, miszerint „Románia a bolygó energetikai központja, a Kárpátok pedig ennek az energiának a forrása” vagy „Minden kút a román faluban a kozmikus fény forrása”, ami tiszta haszon, mert be sem kell vezetni az áramot a kistelepülésekre, elég kutat ásni, az majd világít.
Viszont horribilis méretűnek bizonyult a TikTok-kampánya, holott nulla összegű választási költségeket jelentett be. A román oknyomozó sajtó is egyre több kompromittáló, sőt, külföldi – orosz és kínai – befolyásra utaló információt gyűjtött össze, mikor december negyedikén, az esti órákban beütött a mennykő. Iohannis elnök a kialakult helyzetre való tekintettel feloldotta az elnökválasztás első fordulója után tartott CSAT-gyűlés eddig titkosított jegyzőkönyveit, és kiderült, hogy minden vád igaz volt, sőt, azoknál komolyabb jogsértések is történtek Georgescu háza táján. Olyan információkra derült fény, amelyek alapjaiban rengetik meg az ország választási rendszerét.
A SRI (vagyis a román elhárítás) jelentései egy Calin Georgescu javára lebonyolított, előre előkészített műveletről beszélnek, amely „egy állami szereplő módszereit” alkalmazta. A Georgescut támogató TikTok-fiókok például 2016-ban, a Telegram-fiókok pedig 2022-ben készültek, és mindegyiket mozgósították a mostani kampányban. A SRI szerint a Calin Georgescu kampányához közvetlenül kapcsolódó hálózat kezdetben 25 000 fiókból állt a TikTok-on, amelyek két héttel az első forduló előtt nagyon aktívvá váltak. A promóciós kampány különösen jól szervezett volt, és a követők száma jelentősen megnőtt. A hálózatot kezdetben alkotó fiókok közül 797-et még 2016-ban hoztak létre. Nagyon csekély aktivitást mutattak (1%) 2024. november 11-ig, amikor is a teljes hálózat akcióba lépett. A SRI pénzösszegeket, 1 millió eurót is említ, amelyeket mozgósítottak Georgescu érdekében, például 381 000 dollárt fizettek ki a TikTok-nak, a pénz átvételét a kínai cég elismerte. Ezek után emlegették egy kormányzati szereplő bűnrészességét is, ahogy a szervezett bűnözését is.
Romániai elnökválasztás: az EB is vizsgálja a TikTok-ot
Állami szereplőkre valló mintázatok és szolgálatok: a közösségi felületnek mindenesetre valamennyi belső dokumentációt meg kell őriznie.
Georgescu támogatói válaszul a sajtót kezdték fenyegetni, zsarolni, majd antiszemita és kisebbségellenes megnyilvánulásokat tanúsítottak, míg maga Georgescu hírzárlatot rendelt el, és a televíziós elnökjelölti vitától is visszalépett. Nem volt tehát csodálatos, hogy december 6-án a déli órákban a román alkotmánybíróság bejelentette: a jelen helyzetben megsemmisíti az elnökválasztások első fordulójának eredményeit, és azokat egy később, a kormány által megjelölt időpontban újra kell rendezni. Kampánnyal, és ami ennél is több: kampányköltséggel együtt.
December hatodikán, romániai idő szerint 19 órakor Iohannis elnök tisztázó jellegű, rövid beszédet tartott, melyet érdemes idézni, legalább részleteiben: „A CCR úgy döntött, hogy törli az elnökválasztást. A CCR döntése mindenkire nézve kötelező érvényű, és mindannyian betartjuk. (...) Mi a következő lépés? Ez a kérdés tolul a román nép ajkára. A parlamenti választások érvényesítését követően megalakul az új parlament, konzultációkat szerveznek a parlamenti pártokkal, és megalakul az új kormány. Az új kormány új időpontokat fog kitűzni az elnökválasztás két fordulójára. Mi az én kötelességem? A román alkotmány 83. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy Románia elnöke az újonnan megválasztott elnök beiktatásáig gyakorolja mandátumát. Az új elnök megválasztásáig hivatalban maradok. Nem leszek Románia következő elnöke, csak szeretném ezt a mandátumot a végéig kitölteni. Ugyanolyan elkötelezett maradok, mint eddig, Románia, a románok, a demokratikus, szabad, modern, biztonságos, modern, biztonságos, európai Románia mellett. Románia egy stabil, biztonságos és szilárd ország. Ezt a gazdaság, a befektetők, a pénzügyi piacok és az EU számára mondom. A NATO számára pedig azt üzenem, hogy Románia továbbra is biztonságos, szilárd szövetségesük, és úgy gondolom, hogy mindannyiunk számára nagyon fontos, hogy tudjuk: Románia nincs nehéz helyzetben.”
Georgescu is reagált, ha sokat nem is mondott válaszában. Kiemelhető ebből pár mondat: „Ezen a napon a román állam lábbal tiporta a demokráciát. A mai alkotmánybírósági döntés többet jelent mint jogi vitát. Ez lényegében egy formális államcsíny. A jogállamiság mesterséges kómában van, az igazságszolgáltatás pedig politikai parancsoknak van alárendelve, és gyakorlatilag elvesztette lényegét. (…) A román néppel együtt megtettük, amit ígértünk, és ez most már történelem. A román nép ma a jogait követeli. A szavazás a demokrácia szimbóluma, mert az igazság körül egyesülve erősebbek vagyunk, mint valaha. (…) Az első fordulóban leadott szavazatunkkal lelepleztük a korrupt és maffiaszerű rendszert, és visszanyertük népünk erejét. Ma minden eddiginél jobban tudatában vagyunk annak, hogy milyen erő rejlik mindannyiunkban, egyénileg és közösen. A román nép nem adja meg magát. A szeretettel, az igazsággal és a békével a szívünkben együtt fogjuk építeni a sorsunkat. Kérem, legyenek bizakodóak, legyenek bátrak és maradjanak hűek közös eszményünkhöz. Tegyetek továbbra is a nép által vezetett Romániáért és a népért Isten oltalma alatt.”
Ez a helyzet tehát december hatodikán este. A jövőt korai lenne értékelni, annyi biztos, hogy a következő 75 napban (az új első fordulóig) át fognak rendeződni a politikai erővonalak. Ha ugyanis Georgescu ellen eljárás indul, és így kiesik a versenyből, a Lasconi mögé felállt egységfront is felbomolhat. Ugyanakkor kérdéses, hogy a szélsőjobboldal feladja-e majd most megszerzett, erős pozícióját.
Mindenesetre az első forduló után Románia választási és politikai válságba került, mely mostanra alkotmányos jellegűvé is válhat. Ami természetesen értelmezés kérdése, bár maga Lasconi is elítélően nyilatkozott az alkotmánybíróság döntéséről, hiszen neki az eddigi helyzet kedvezett volna.
Egyelőre ennyit tudunk. A jövő bizonytalan.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Magyar Hang nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.
