Ahogy már lapunk is többször beszámolt róla, a hónap eleje óta több száz helyen pusztítanak az egyelőre megfékezhetetlennek tűnő erdőtüzek Kanadában, és ezek füstje mérgező sötétségbe borította az Egyesült Államok északkeleti részét. A füst Európát is eléri, sőt Magyarországon is enyhén megnőhet a háttérszennyezés, illetve a naplementék, napkelték színének változásából lehet következtetni majd a hatásra. Az igazi légszennyezési probléma (sőt katasztrófa) azonban Amerika keleti partját sújtja.
A levegőminőségi mérések szerint az erdőtüzek barna füstje miatt a napokban New Yorkban volt a legmérgezőbb a levegő a világ összes nagyvárosa közül. A kutatók szerint a klímaváltozás elfajulásával az erdőtüzek is sokasodni fognak, velük együtt pedig szinte megszokottá válhatnak a hasonló füstszennyezések. Az amerikai Országos Időjárási Szolgálat kedden adott ki először légminőségi riasztást New Yorkra, és bár az eredeti riasztás csak két napra szólt, eddig nem sok jele van annak, hogy a füst eloszlana.
A füst egészségre legkárosabb összetevője a szálló por (angolul „szemcsés anyag”, particulate matter, amit PM-nek rövidítenek, majd utána írják a szemcsék átmérőjét; például a PM 2,5 a szálló por 2,5 mikronnál kisebb szemcsékből álló frakciója). A szálló por legfőképpen a légzőrendszert károsítja: a szemcsék megülnek a tüdőhörgők és a léghólyagocskák falában, akadályozzák a gázcserét, és gyulladást okoznak. A gyulladás pedig számos krónikus és gyakran halálos betegség kiindulópontja lehet.
Eric Adams New York-i polgármester arra intette a New York-iakat, hogy kerüljék a szabadban végzett tevékenységeket, és ha muszáj kimenniük, vegyék fel a covid idején használt maszkjaikat. A New York-i légszennyezettségi helyzet kialakulásához a több száz kanadai tűzvész mellett a rendkívül szerencsétlen szélviszonyok is kellettek. A New England feletti időjárási rendszerek hajszálpontosan New York felé sodorják a füstöt. A tüzek perzselő forrósága a magaslégkör felé tolja a füstöt, magasan az esőfelhők fölé. Emiatt a füst részecskéire gyakorlatilag nem hat az esőzés, azok nem hullanak vissza viszonylag gyorsan a földre, az esőcseppekkel együtt. Emiatt lehetséges, hogy a füst könnyűszerrel elérhette a Dél-Quebectől ötszáz kilométerre lévő New Yorkot.
Az ultrafinom (PM 2,5) por belélegzése rövid távon köhögést, orr- és torokirritációt, illetve nehéz légzést okoz, de hosszú távon a negatív hatások asztmává, szívbetegséggé vagy szinte bármilyen tüdőbetegséggé súlyosbodhatnak. Ehhez azonban több hónapnyi kitettség szükséges általában. A légszennyezés kifejezésére használt levegőminőségi index (AQI, minél magasabb az érték, annál rosszabb a levegő minősége) értéke New Yorkban a héten többször is 300 fölé romlott, ami már a legrosszabb, „veszélyes” kategória. Ennél még a „nagyon egészségtelen” kategória is jobb, amely 200-300 közötti AQI-értékek esetén lép érvénybe. A 300 AQI fölötti levegőminőség a Stanford Egyetem szerint olyan hatást gyakorol a tüdőre, mintha az ember napi 15 cigarettát szívna el.
A szerdán mért New York-i levegőminőség a légszennyezés napi mérésének megkezdése óta a legrosszabb. Egy átlagos napon a város levegőminőségi indexe 10 és 40 között szokott lenni, ami a „jó” minősítésű tartományba esik. Csütörtökre némileg javult a levegő minősége, amely cikkünk írásakor a város nagy részén a „közepes” és az „érzékeny személyek számára egészségtelen” tartományba esett. Nem lehet biztosan tudni, hogy meddig marad a füst New York felett. Az előrejelzések szerint pénteken vagy a hétvégén tisztulhat ki a levegő. Bár a kanadai erdőtüzek továbbra is tombolnak, a légköri folyamatok New York szempontjából szerencsésen változnak, így a következő napokban nem ők fogják a füst nagy részét kapni.