Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint a civil szervezetek külföldi támogatásáról szóló magyar jogszabály több ponton is ellentétes az uniós joggal. Manuel Campos Sánchez-Bordona úgy véli, hogy a jogszabály nem egyeztethető össze a tőke szabad mozgásának elvével, és korlátozza a magánélet tiszteletben tartásához, a személyes adatok védelméhez valamint az egyesülés szabadságához való jogot. A civil törvény ügyében az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást 2017-ben. A új magyar szabályozás szerint a civil szervezeteknek minden, 500 ezer forintnál nagyobb külföldi támogatás esetén fel kell tüntetni az adományozó nevét és a pontos összeget, amit később egy nyilvános portálon tesznek közzé, valamint ezeknek a szervezeteknek minden kiadványukon és a honlapjukon is jelezniük kell, hogy „külföldről támogatott szervezet”-nek minősülnek.
A főtanácsnok szerint mivel a külföldi támogatás jellemzően külföldi magánszemélytől érkezik, ezért tőkemozgásnak minősül. A magyar jogszabály által támasztott feltételek azonban korlátozásnak számítanak, emiatt mind az adományozó, mind az adományozott sérelmet szenvedhet. Manuel Campos Sánchez-Bordona szerint a civil szervezetek finanszírozásában fennakadást jelenthet ez a körülmény, ami működési nehézségekhez vezethet, ezzel sérül az egyesülés szabadságához való jog is. A támogatók pedig elrettenhetnek az adományok juttatásától az ezen ügyletek részleteinek közzétételéből eredő esetlegesen megbélyegző hatás miatt.
Fizessen különadót, akinek más a véleménye, mint a kormánynak? | Magyar HangA főtanácsnok véleményében kiemelte, hogy sérül a magánélethez való jog és a személyes adatok védelmének elve is. Így fogalmaz: „Az a tény ugyanis, hogy az adományozó neve elválaszthatatlanul egy civil szervezet javára juttatott adományra vonatkozó adathoz kapcsolódik, olyan kötődésnek minősül, amely önmagában az adományozó és az említett szervezet közötti affinitást mutatja, ami hozzájárulhat az adományozó ideológiai profiljának meghatározásához.” Ezzel összefüggésben a főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy a meghatározott, Magyarországon letelepedett egyesületek számára külföldről adományokat juttató személyek nevének, valamint adományaik összegének közzététele egy, a nyilvánosság számára hozzáférhető nyilvántartásban, ezeknek a személyek magánéletébe történő beavatkozásnak minősül személyes adataik kezelését illetően.
A magyar hivatkozás szerint erre a jogszabályra a közrend védelme, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem miatt van szükség. A főtanácsnok szerint ezek lehetnek releváns szempontok, de a jogszabály a közrendre hivatkozva túlzottan általánosít és valamennyi civil szervezetre vonatkozóan és előzetes jelleggel ír elő kötelezettséget. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen pedig más uniós eszközök megfelelő hatékonysággal alkalmazhatók.
A főtanácsnoki vélemény nem köti az Európai Bíróság bíráit, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a vélemény a később meghozandó ítélet általában megegyező tartalmú. Amennyiben a bíróság hasonló álláspontra helyezkedik, a magyar kormánynak a lehető leghamarabb intézkednie kell a jogszabály visszavonásáról vagy megfelelő módosításáról.
