Már a múlt héten nagy felhajtást kerített egy ellene folyó vizsgálatból Donald Trump, aki a támogatóit demonstrációra sarkallva még saját letartóztatását is „megjósolta”. Ez utóbbi jelen pillanatig sem történt meg, ám ahogy arról lapunk is beszámolt, a manhattani kerületi ügyészség vádat emelt a volt amerikai elnök ellen, aki így az első olyan amerikai elnök lehet a történelemben, aki ellen ilyen eljárás indult.
Mielőtt azonban belemélyednénk e vádba, érdemes szólni magáról az ügyről. A Wall Street Journal 2018 januárjában azzal a sztorival állt elő, hogy hetekkel a 2016-os amerikai elnökválasztás előtt Trump ügyvédje, Michael Cohen 130 ezer dollár kenőpénzt adott át a hallgatásáért cserébe Stormy Daniels korábbi pornószínésznőnek. Ő ugyanis azt állította, 27 éves korában, 2006-ban viszonya volt a későbbi elnökkel. Daniels aztán 2018 tavaszán beperelte Cohent becsületsértés miatt, mert szerinte az ügyvéd tagadta, hogy viszonya lett volna Trumppal. Cohen közben nem tagadta, hogy tényleg átutalt 130 ezer dollárt a nőnek, csak arról nem szólt, hogy miért. A becsületsértési pert Daniels végül elvesztette, ám az eljárás nem zárult le, ennek újabb felvonásaként kerülhet a vádlottak padjára Donald Trump is.
Az ügyben elővették a korábbi elnök alapítványát is, mondván onnan származott a Danielsnek átutalt összeg. Ez utóbbinak a kiszálazása került a manhattani ügyészség elé, az Alvin Bragg vezette hivatal most Trump kifizetésbéli érintettségét vizsgálja. Hétfőn tanúként idézték be a vádesküdtszék elé a National Enquirer napilap volt kiadóját. A gyanú szerint ugyanis David Pecker volt az, aki állítólag segítette megszervezni a Danielsnek történt kifizetést. Az ABC hírcsatorna szerint Pecker – aki januárban már beszélt az esküdtszék előtt – meghallgatására azért volt szükség, hogy alátámassza Cohen korábbi vallomását a kifizetés céljáról.
A friss hírek arról szólnak, hogy a kifizetés ugyan legális volt, ám Trump azt állítólag üzleti kiadásként könyvelte el, az üzleti nyilvántartások meghamisítása pedig New Yorkban illegális. Trump várhatóan jövő kedden jelenik meg a New York-i bíróságon, hogy szembenézzen a vádakkal és vallomást tegyen. A volt republikánus elnök az első pillanattól tagadta a vádakat, és arról beszélt, hogy politikai „boszorkányüldözés” áldozata. A volt elnököt támogatók közül pedig többen is azzal vádolják a demokrata kötődésű manhattani kerületi ügyészt, hogy kizárólag csak politikai alapon támadja Trumpot, ráadásul Soros György „embere”. Adott tehát a kérdés, valóban igazak lehet-e ez a felvetés?
Az első afrikai-amerikai, aki főügyész lett Manhattanben
Alvin Bragg 2022. január elseje óta áll a manhattani ügyészség élén, előtte 2017-től a korábbi főügyész, Eric Schneiderman nevezte ki őt a helyettesének. A most 49 éves jogász New York Harlem nevű negyedéből jött, jogi tanulmányait a Harvardon végezte. Húsz éve, 2003-ban New York város ügyészségére került a demokrata Eliot Spitzer alá, aki később kormányzóként 2008-ban szexbotránya miatt távozott tisztségéből. Bragg közben a New York-i városi tanács peres ügyekért és vizsgálatokért felelős vezetője lett, onnan 2009-ben távozott, hogy ügyészhelyetteseként szolgáljon New York déli kerületében.
Manhattani főügyészi ténykedésének egyik leglátványosabb jele, hogy mint a műemlékvédelemben illetékes hivatal, se szeri, se száma a lopott, eltulajdonított és illegálisan Amerikába csempészett, olykor nagy múzeumok által is megvásárolt műtárgyak visszajuttatásának. Bragg alatt az ügyészség több száz millió dollár értékben, eddig már több mint ezer műkincset adott vagy szolgáltatott vissza jogos tulajdonosainak – sokszor maguknak az államoknak – a világ több tucat országába.
Bragg az első afrikai-amerikai, akit manhattani főügyésznek választottak meg. Demokrata kötődése vitathatatlan, hiszen a párt jelöltjeként indult az főügyészi választáson. Az is igaz, hogy ő volt az, aki főügyész-helyettesként a felperest képviselte Trump, illetve az alapítványa ellen folytatott eljárások során, ahogy Trump egyik vezető stratégája, Steve Bannon ellen is vádat emelt a déli határkerítés építésével kapcsolatban az állampolgárok félrevezetése miatt. A korábban rendőri erőszak áldozatául esett feketék elleni ügyekben jeleskedő jogász ugyanakkor nemcsak a Trump-érdekkör tyúkszemére lépett már rá, ő az, aki a vádat képviseli a szexuális zaklatásba belebukó és a metoo-kampányt éltere hívó sztárproducer, Harvey Weinsteinnel szemben is.
Személyesen nem találkoztak
De vajon igaz-e, hogy ő Soros embere lenne, ahogy azt a Trumpot támogató republikánusok állítják? A magyar származású milliárdos és Bragg között egy közös pont akadhat, amire e vádat alapozzák. A főügyész 2021-es választási kampányát egy progresszív, jogsegélyezéssel foglalkozó civil egyesület, a Color of Change is támogatta pénzzel. Eredetileg 1 millió dollárt szántak volna arra, hogy a Bragg melletti szavazásra buzdítsanak. Mindezt úgy, hogy a pénzt nem Bragg kampányába fizették be, hanem maguk költötték el erre a célra. A bejelentés után néhány nappal Soros György pont egymillió dollár támogatást nyújtott a szervezetnek. Itt érdemes megjegyezni, hogy Soros fia, a demokrata és progresszív ügyeket támogató Jonathan és felesége is 20 ezer dollárt adott bele Bragg 2021-es kampányába.
A The New York Times cikke szerint a csoport végül 500 ezer dollárt fordított Bragg kampányának támogatására. Ez összesen 11 százaléka volt annak a 4,6 millió dollárnak, amit a szervezet kampánytámogatásra fordított a 2021-22-es ciklusban. A Color of Change-nek Soroson kívül számos olyan támogatója van – így Dustin Moskovitz Facebook-alapító, vagy a Beastie Boys hiphop együttes –, akik komoly pénzekkel járulnak hozzá a munkájukhoz.
Közben Soros szóvivője is állítja: „Soros György és Alvin Bragg soha nem találkoztak személyesen, és soha nem beszéltek se telefonon, se e-mailben, se Zoomon keresztül, se sehogy.” Michael Vachon szerint a két fél között soha nem volt semmilyen kapcsolat.
