Az új svéd kormány elhatárolja magát a szíriai kurd YPG milíciától, hogy így nyerje meg Törökország támogatását a NATO-csatlakozásához – jelentette ki a svéd külügyminiszter szombaton az állami rádióban.
A Reuters hírügynökség szerint Tobias Billstrom külügyminiszter a svéd közrádiónak adott szombati interjújában kijelentette: „Túl közeli kapcsolat áll fenn ezen szervezetek és a PKK (azaz a Törökország által terrorista szervezetként számon tartott Kurdisztáni Munkáspárt) között (…) ahhoz, hogy ez segítse kapcsolatainkat Törökországgal”. A svéd tárcavezető azt is hozzátette: az elsődleges cél számukra Svédország NATO-tagsága.
Billstrom kijelentéseivel láthatóan megalapozni igyekszik a svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson jövő hétre tervezett ankarai látogatását, ahol Tayyip Erdogan elnökkel találkozik Svédország NATO-felvétele ügyében.
Ahogy azt a Hvg.hu is írja: a török kormány a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) meghosszabbításának tekinti a Szíriában működő YPG milíciát valamint annak politikai ágát, az YPG-t. A PKK még 1978-ban jött létre azzal a céllal, hogy harcoljon a török elnyomás ellen, a szervezetet Törökország, az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorista szervezetként tartja nyilván. Ugyanakkor az YPG az Iszlám Állam elleni küzdelmét több ország, köztük Svédország, és több NATO-tagállam, főként az Egyesült Államok is támogatta a 2010-es évek második felében.
Május 16-án Svédország, a rákövetkező napon pedig Finnország is beadta csatlakozási kérelmét a NATO-ba, miután egyre komolyabb fenyegetésként érzékelték az orosz agressziót. Törökország viszont kijelentette, hogy blokkolja a ratifikációt, ha a svéd kormány nem szakít meg minden szálat a szíriai kurd hadsereggel.
A két jelentkező felvételét 30-ből 28 tagállam támogatja, egyedül Törökország és Magyarország nem hagyta még jóvá azt. Ankara álláspontja a kezdetektől fogva ismert volt, Magyarország viszont hivatalosan soha nem indokolta meg, miért nem ratifikálta még a két skandináv állam felvételét a NATO-ba.
Néhány napja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra hivatkozott, hogy az Országgyűlés annyira feszített tempóban tárgyalja a Brüsszel kérésére benyújtott jogszabálytervezeteket, hogy nem jut ideje ezzel foglalkozni.
