Franciaországban komolyan fontolgatják, hogy egyes mindennapos fogyasztási cikkek árplafont kapjanak. A Le Monde közölt hosszú cikket arról, hogy ez jó ötlet lehet-e, és milyen esetekben válhat be, milyenekben nem.
A magyar megoldáshoz nagyon hasonlító javaslatot egy évvel ezelőtt már felvetette a baloldali Jean-Luc Mélenchon. Ő még csupán az energiaárak, valamint öt szezonális gyümölcs és zöldség árának maximálásáról beszélt, a francia Nemzetgyűlés viszont 2022 januárjában még elutasította azt. „Rossz válasz egy jó kérdésre”, reagált akkor a macronista többség.
Most mégis Olivia Grégoire kereskedelmi miniszter állt elő a felvetéssel. Ha meglépik, márciustól júniusig nagyjából ötven mindennapos, gyerekes családok számára fontos fogyasztási cikket árplafonnal láthatnak el. A megvalósítás egyrészt lazábbnak tűnik a magyarnál, abból szabadon lehetne ki- és beléptetni termékeket, viszont jóval szélesebb körű lenne, mint a néhány meghatározott termékre kiterjedő magyar árkorlátozás. A franciák ráadásul akkor dönthetnek az életbe léptetésről, amikor nálunk már egy ideje a kivezetésről beszélnek.
A Le Monde cikke beszámolt a januári adatokról, melyek szerint egy év alatt tizenhárom százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak. Azt továbbra sem tudni, meddig tarthat még az infláció, ezért gondolkoznak azon, hogy nyár elejéig bizonyos termékek áremelkedését blokkolják. A döntést persze erősen ellenzik a szupermarketek képviselői. Az E. Leclerc francia hipermarketlánc feje, Michel-Edouard Leclerc például arról beszélt a Le Pointnak, hogy korábban ő is támogatta a javaslatot, de azt már nem tartja életképesnek. Kifejtette, márciusban átlagosan tizenöt százalékkal fognak emelkedni a beszállítói árak, a törvényjavaslattal pedig elveszítenék a kiemelt promóciókból, illetve a tíz százalékos árrésből származó előnyüket. Szerinte egyetlen szupermarket számára sem elfogadható, hogy a jelen helyzetben egy kosárnyi terméket még csökkentett áron is kínáljon.
A kiemelt termékeket a Le Parisien szerint öt kategóriára osztanák, és nem is kizárólag élelmiszerek kerülnének bele, de például higiéniai termékek is. Ötféle gyümölcs és zöldség lenne a kosárban, továbbá vörös és fehér hús, haltermék is, alkohol vagy cukrásztermék viszont nem.
A Le Monde leszögezi, hogy a kereskedelmi kódex szerint csak egyfajta krízishelyzetben, rendkívüli körülmények között avatkozhat be az állam a piaci viszonyokba. Hasonló volt a lap szerint a helyzet a járvány idején a maszkokkal és az alkoholos kézfertőtlenítőkkel. Mindenesetre az árak befagyasztása így is létező dolog bizonyos területeken, függően attól, hogy azokat épp védeni kívánják, esetleg extra adót vetnek ki rájuk. Ide tartoznak például a dohánytermékek, a gyógyszerek, a könyvek vagy épp a taxis szolgáltatás.
Minden más területen a piaci törvények szerint, szabadon alakulnak az árak 1986 óta. Franciaországban akkor vetettek véget a háború utáni gazdálkodást jellemző árszabályozás politikájának, mely sok esetben hiányokat is hozott magával. Most sokan tartanak hasonló következményektől, illetve a Le Monde szerint attól is, hogy az árszabályozással a gazdagabbak fognak jól járni, miközben ők meg tudnák engedni maguknak a magasabb költségeket is. A Crédoc ügyvezető igazgatója, Sandra Hoibian 2022 májusában arról beszélt a Le Monde-nak, hogy vagy általános intézkedéseket hoznak, és akkor azokból mindenki hasznot húz, vagy figyelembe veszik az egyéni életkörülményeket. Utóbbi esetben viszont szerinte nem az árszabályozás a megoldás, hanem az adókhoz kell hozzányúlni.
