Európa mostanáig nagymértékben támaszkodott az Egyesült Államokra, hiszen fegyverzetének 60 százaléka a tengerentúlról származik. Von der Leyen mostani bejelentése egyfajta ébredésnek tekinthető, Európának saját erőre támaszkodva kell megteremteni védelmi képességét. Az elmúlt másfél hónap fejleményeiből nyilvánvaló, hogy nem számíthat feltétel nélkül az USA támogatására, hiszen az új amerikai vezetés még a NATO-ból való kilépést is meglebegtette – mondta Szent-Iványi István az Európai Bizottság elnökének keddi sajtótájékoztatóján ismertetett, az EU védelmi képességeinek fejlesztéséről és részben közösségi forrásokból való finanszírozásáról szóló, összesen 800 milliárd eurós programjáról. A külpolitikai szakértő szerint nem újkeletű elgondolásról van szó, hiszen már tavaly létrehozták a védelmi és hadiipari fejlesztésekért felelős biztosi tisztséget, amelyet Andrius Kubilius litván képviselő tölt be. A mostani bejelentés a 2024-ben indult folyamat felgyorsulását mutatja.
Szijjártó Péter: A londoni találkozó a háborúpárti erők összejövetele
A külügyminiszter azt valamiért elfelejtette megemlíteni, hogy eleve nem is kaptunk meghívót.
Szerinte ezzel együtt várhatóan nem lesz egyszerű az elképzelés végrehajtása, mert sok ország nem akarja kiengedni a kezéből a hadiipari fejlesztéseket. Ezt mutatja Orbán Viktor belengetett vétója miatt, és az is, hogy egyes nyugati országokban, például Franciaországban is kétségek vannak a vázolt intézkedésekkel kapcsolatban. Így biztosan lesznek még viták arról – talán már a most csütörtöki találkozón is –, hogy milyen arányban legyenek nemzetállami és bizottsági kézben a döntések. Abban ugyanakkor nincsenek viták, hogy Európának lépni kell. Az pedig tény, hogy bizonyos területeken átfedik egymást a hadiipari fejlesztések, más területen pedig hiányosságok mutatkoznak. Von der Leyen javaslata többek között éppen ezeket az átfedéseket szeretné megszüntetni, és az egységes, összehangolt fellépésre képes európai haderőt szeretné megteremteni. – Nagyméretű és nagy távolságok megtételére alkalmas szállítógépekből például nagyon kevés van európai kézben. Ami van, annak nagy része is NATO kézben van. Annál is inkább időszerű a közös koncepció lefektetése és megvalósítása, mert az orosz-ukrán háború rámutatott, jelentősen megváltozott a hadviselés. Sokkal kisebb szerepe van az olyan szárazföldi egységeknek, mint például a harckocsik, mert nagyon sérülékenyek. Ezzel szemben a drónok alkalmazása tömeges. Egyes források szerint a támadások 70 százalékát drónokkal hajtják végre. Ez is azt erősíti, hogy közös fegyvezetfejlesztési és -gyártási koncepcióra van szükség – tette hozzá a külpolitikai szakértő.
Kérdésünkre elmondta, az összehangolt fejlesztéseknek olyan védelmi fegyverek fejlesztésére is ki kell térni, amelyek hatékonyan és olcsón tudják elhárítani a dróntámadásokat. Egy-egy 50-100 dolláros drónt ugyanis igen drága lelőni egy ezer vagy tízezer dolláros rakétával. Erre a problémára jelenthet megoldást például a britek által kifejlesztett lézerfegyver, amely nagyon hatékonyan és olcsón, mindössze néhány dolláros költséggel képes a dróntámadások elhárítására. Ez is azt mutatja, hogy az új koncepció szerint az átfedések megszüntetése érdekében meg kell osztani az erőforrásokat, eldönteni, hogy melyik ország milyen fegyvereket fejleszt, és azt milyen, esetleg uniós forrásból finanszírozzák. Ha a várható vitákat követően ezt sikerül megvalósítani, akkor az Európai Unió néhány éven belül – a jelenlegi fejlemények fényében nem igazán megbízható Egyesült Államok nélkül is – képes hatékony védelmet biztosítani a közösségnek.
Fegyverkezési programmal válaszol Európa a növekvő biztonsági kockázatokra
Az Európai Unió 800 milliárd eurót mozgósítana a közös védelemre.
Felvetésünkre, hogy ez jelentős költségvetési áldozatokat kíván, elmondta, a hidegháború idején a nyugati országok a költségvetés 3-4 százalékát fordították hadi célra, tehát megvan a képesség, hogy okos döntésekkel különösebb gond nélkül fordítsanak ugyanekkora forrást a hadi fejlesztésekre. Ennyi erőforrással 3-4 év alatt önálló védelmi rendszert képes kiépíteni az EU. Az igazán szűk keresztmetszet a nukleáris védőernyő kiépítése lehet. Franciaország és az Egyesült Királyság ugyan rendelkezik ilyen eszközökkel, de a teljes védelemhez nem elegendő ez a kapacitás. Macron ugyan hajlandó például Lengyelországba telepíteni rakétákat, de nem szeretné közös európai irányítás alatt tudni az ország atomarzenálját. A britekben nagyobb hajlandóság a közös irányításra.
Orbánnal már érdemben nem számolnak – Szent-Iványi István a londoni csúcstalálkozóról
Úgy néz ki, Európa magára talált – még ha Nagy-Britannia vezetésével is.
– Nagy kérdés, hogy egy ilyen, amerikai mintára – központ tervezéssel, központi finanszírozással – létrehozandó védelmi rendszert az EU hozna létre, vagy a napokban Londonban tárgyaló 18 ország, a Tettrekészek Szövetsége (Coalition of the Willing), amely a NATO-val párhuzamosan működő védelmi szervezetként fogható fel. Utóbbira akkor kerülhet sor, ha az unióban Orbán Viktor és más politikusok gáncsoskodnak. Az pedig tény, hogy az újonnan alakult szövetség döntést hozott közös fegyverzetfejlesztésről.
Kérdésünkre Szent-Iványi István arról is beszélt, hogy Németország nukleáris fegyverzetfejlesztésének említésétől ugyan még tartózkodnak a politikusok, szakértői szinten már megjelent az elgondolás. Nemcsak a németeknél, de nemzetközi szakértők is arról beszélnek, hogy egy európai nukleáris védőernyő létrehozásában komoly szerepet tölthetne be Németország, hiszen náluk megvannak a források, az ipari és tudományos háttér ehhez. Vagyis a német nukleáris arzenál létrehozása nem elképzelhetetlen, de ha lesz is, arra nem holnap kell számítani.
