Az Európai Unióban terjedő álhírekről tárgyalt Brüsszelben az uniós külügyminiszterek tanácsa. Míg az EU általános álláspontja az, hogy ezek a félrevezető információk elsősorban Oroszország felől, vagy Moszkva megrendelésére készültek és így terjesztik őket, addig a magyar kormánynak ettől eltérő a véleménye. Erről Szijjártó Péter beszélt a tanácskozás szünetében magyar újságíróknak. A külügyminiszter, bár nem tagadta az orosz befolyást, de szerinte Magyarország több esetben elszenvedője volt olyan álhíreknek, amelyeket a nemzetközi sajtó, vagy akár nemzetközi intézmények, például az Európai Parlament terjesztett az országról, vagy annak kormányáról.
Szijjártó Péter példaként említette Ahmed H. esetét, aki 2015-ben a röszkei határzavargásoknál köveket dobált a rendőrökre, és erőszakosan arra próbálta őket rávenni, hogy engedjék át a menekülttömeget Magyarországra. Ezért a megismételt másodfokú eljárásban társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntette miatt 5 év börtönre ítélték és 10 évre kiutasították az országból. Szijjártó Péter arról beszélt, hogy az erre adott nemzetközi reakciók szerint Ahmed H. nem bűnös, hanem ártatlan volt. Ez a vélekedés átment a politikába és beépült a Sargentini-jelentésbe, így intézményesült egy Magyarországgal kapcsolatos álhír. Szijjártó Péter a külügyminisztereknek felajánlotta, hogy a kitoloncolás előtt álló férfit bárki befogadhatja a saját országában.
Az EU-s külügyminiszterek kedden afrikai kollégáikkal találkoznak, ezen kívül pedig előkészítik az EU-Arab Liga csúcstalálkozót, amely február 4-én lesz. Ezekkel az eseményekkel kapcsolatban Szijjártó Péter
beszélt a migrációról, mert szerinte „altatás zajlik”. Úgy véli, hogy az EU-s értékelésekkel szemben egyre nő az illegális bevándorlók száma, bár ennek alátámasztására a külügyminiszter a Törökországban, tehát az EU-n kívül elfogott, de onnan tovább nem engedett migránsok növekvő számáról beszélt.
Karácsonyi ajándék populistáknak az ENSZ migrációs paktuma | Magyar Hang
Szó sincs arról, hogy a világszervezetben dőlne el, be kell-e fogadnunk a jövőben kötelezően a migránsokat.
Ettől függetlenül a közeljövőben újabb kenyértörésre lehet számítani Magyarország és az EU között, hiszen az Arab Ligával februárban elfogadni tervezett közös deklarációban utalás szerepel az ENSZ migrációs paktumára, amelyet Magyarország mellett még nyolc uniós tagállam utasított el. A jelenlegi szövegtervezetben az szerepel például, hogy teljes mértékben ki kellene használni a migrációs csatornákat, mert a migráció hozzá tud járulni a célországok gazdasági növekedéséhez. Szijjártó Péter szerint ez elfogadhatatlan, ezért jelezte Federica Mogherini uniós külügyi főképviselőnek, hogy ezt ebben a formában Magyarország nem tudja támogatni. Egyetértés hiányában pedig nem lehet közös EU-s álláspont.
