NATO-költségek: Európa visszaszól Trumpnak
NATO (Fotó: Szijjártó Péter / Facebook)

Az Európai Tanács vezetője, António Costa hétfőre hívta össze a brüsszeli Egmont Palotába az uniós vezetőket, hogy egyeztessenek a szervezet védelmi politikájáról. Köztük van Orbán Viktor is, aki találkozott Marc Ruttéval, a NATO főtikárával.
Erről számolt be Szijjáró Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán, arról viszont nem beszélt, miről esett szó a találkozón. Arról már annál inkább, hogy „teljesen új világpolitikai korszak kezdődött, új realitásban éljük az életünket.”
Szerinte vissza kell térni azokhoz az alapelvekhez, amik a NATO alapításával jöttek létre: ahhoz, hogy a szervezet a legerősebb védelmi szövetsége legyen a világnak. Mint fogalmazott, ennek a szövetségnek kell erősíteni a képességeit. Magyarország, mint lojális, megbízható tag, nagy mértékben járul hozzá a védelmi kapacitássok fejlesztéséhez. Közölte ugyanakkor azt is, hogy az idei egymás után a harmadik év, amikor azon tagállamok közé tartozunk, akik a a GDP-jük kettő százalékát költik védelmi célokra.


„Látni kell, hogy ez nem teljesen természetes, hiszen még mindig van nyolc olyan tagország, vagyis a szövetségesek egynegyede, amelyik nem tudta elérni ezt a szintet. Hazánk Lengyelország mögött második a védelmi fejlesztésekre elköltött összegek terén” – mondta a tárcavezető
Kiemelte, jövő héten éri el a teljes műveleti képességét az a Magyarországra települő nemzeti hadosztályparancsnokság, amely a NATO keleti szárnyát erősíti meg. Hozzátette, a magyar katonák száma a szervezethez köthető műveletekben immár meghaladja az ezret. A magyar légierő idén is részt vesz a NATO balti légtérrendészeti feladatainak ellátásában.

Ami azt illeti, a NATO megítélése az ukrajnai háborúban betöltött „kint is vagyok, de bent is” logikája alapján valóban nem volt egységes az utóbbi időszakban Magyarországon, nem csoda, hogy lényegében nem is volt olyan rendezvény, amely megünnepelete volna tavaly a csatlakozásunk 25. évfordulóját. 1999, vagyis a csatlakozásunk óta ugyanis folyamatosan változott a szervezet szerepe, hiszen annak idején  Magyarország lényegében egy olyan NATO-ba lépett be ugyanis, amelyben missziós szerepet kellett ellátnia, míg utóbb – már Donald Trump első elnöki ciklusa idején – a nagyobb hozzájárulás, vagyis a GDP-arányos honvédelmi kiadások növelése került előtérbe, a Krím annexiója után viszont már az úgynevezett 5. cikkely, vagyis minden NATO-tagállam a sajátjaként kezeli, ha valamelyiküket támadás éri. Az idők folyamán ezekkel a célokkal együtt változott a magyarországi politikai elit támogatása is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök egy korábbi tanácskozáson a honvédség átalakulása kapcsán kifejtette, bár 1999-ben, a belépésünkkor azt vállaltuk, hogy bevetés esetén Magyarország képes lesz egy dandárral hozzájárulni a NATO-műveletekhez, de ezt mind a mai napig nem tudnánk megvalósítani. A volt vezérkari főnök úgy látta, jó irány, hogy a honvédség az eszközeit jellemzően az Európai Unióból szerzi be, ugyanakkor hiányolta a haderőreform folytonosságát, vagyis azt, hogy az egymást követő politikai erők folytassák az elődök által megkezdett fejlesztési utat; erre szerinte a négyévenkénti ciklussal nem is lett volna módjuk. Ez a lehetőség legelőször a 2010-ben fölálló második Orbán-kormánynak adatott volna meg, de a honvédelem fejlesztése csak most, a 2022-es választás után lett kiemelt cél .

Szenes Zoltán szerint az ukrajnai agresszió rámutatott arra, hogy a szövetség valójában rugalmas szervezet, hiszen a háború 2022. február 24-én tört ki, de 25-én már virtuális csúcstalálkozót hívtak össze, s az összes gyorsan reagáló erőt közvetlenül az európai főparancsnok alá rendelték. Mindez egy nappal a háború után történt, ami egészen különleges, sem az ENSZ-nek, sem az Európai Uniónak nincs, ahogy sehol a világon nincs még egy ilyen hatékony, szisztematikusan felépített, a döntéseket villámgyorsan végrehajtó katonai erő.

Ami Donald Trumpot illeti: korábbi elnökségének volt egy komoly hozadéka, jelesül az, hogy sikerült megemeltetnie a szövetséghez való európai hozzájárulás mértékét: míg 2014-ben még csak 240 milliárd volt az európai tagállamok összes védelmi költségvetése, most 380 milliárd. Tíz éve még csak három ország teljesítette a 2 százalékos GDP-n belüli védelmi kiadási költségvetést, most 18. 

A 25 éves NATO-tagság mérlege: bent vagyunk, de a partszélen
Magyar Hang

A 25 éves NATO-tagság mérlege: bent vagyunk, de a partszélen

Kezdődik a háromnapos NATO-csúcs, a főtitkár szerint a meggyőzés egyetlen módja Ukrajna katonai támogatása. Kérdés, hogy Orbán Viktor mennyire játssza el a „békeangyal” szerepét.

Donald Trump ugyanakkor e mostani kampánya egyik  sarokkövévé tette a NATO terheinek megosztását, s nemrégiben megerősítette az 5 százalékos célt. Azonban jelenleg az Egyesült Államok sem éri el ezt a küszöböt, hiszen Washington a GDP 3,4 százaléka körül összeget költ védelemre. A régi-új elnök szerint viszont az észak atlanti tömb többi államával szemben rájuk nem vonatkozik ez az elvárás, hiszen „,mi védjük őket. Nem ők védenek minket. Nem vagyok benne biztos, hogy egyáltalán bármit is kellene költenünk”.

Mark Rutte NATO-főtitkár az utóbbi hetekben többször is beszélt arról, hogy a GDP 2 százalékát megállapító korábbi célnál bizonyosan többet kell majd költeni védelmi beruházásokra Európában, elsősorban abból kifolyólag, hogy Oroszország megpróbálja destabilizálni a NATO-tagállamokat. 

Boris Pistorius német védelmi miniszter ugyanakkor határozottan elutasította az amerikai elnök felhívását, hogy a NATO-tagjaként ők is a bruttó hazai termék 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásaikat. A szociáldemokrata politikus „irreálisnak és szükségtelennek" nevezte az ilyen mértékű emelést. Pistorius ugyan elismerte, hogy  Németországnak növelni kell a védelmi költéseit, azonban „egy konkrét számnál fontosabb, hogy a NATO képességcéljait a megállapított határidőn belül teljesítsük” – szögezte le. 

Nemcsak Németország zárkózott el a védelmi költségek drasztikus emelésétől: sajtóinformációk alapján a Keir Starmer vezette brit kormány  nemhogy az 5 százalékos szintet, de még a saját korábbi vállalásukat se látja tarthatónak, miszerint 2030-ig az Egyesült Királyság  GDP-jének a 2,5 százalékát tegyék ki a hadi kiadásaik. 

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is azt közölte korábban, hogy a védelmi kiadások növelése tüdőn lőné a magyar gazdaságot, „megfektetne minket, akkor az egy fél hadigazdálkodás.” A kormányfő szerint már a jelenlegi összeg befizetéséhez is „vért izzadunk”.