A kőolaj és földgáz szállítására szolgáló tranzitútvonalak lezárásával való fenyegetés az Európai Unió egységét veszélyezteti és súlyosan rombolja az tagállamok közötti szolidaritást – szögezte le szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Sinisa Mali szerb pénzügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján aláhúzta: a „néhány európai uniós megnyilvánulásban” is előkerült fenyegetést a kormány „súlyos támadásként értékeli szuverenitásunkkal, energiaellátásunk biztonságával és nemzetbiztonsági érdekeinkkel szemben”. Kiemelte, Magyarország és Szerbia megegyezett, ahogyan eddig is zavartalan volt az ellátás mindkét irányban, a mostani kritikus időszakban is, és minden körülmények között garantálni fogják egymás számára a biztonságos tranzitútvonalakat.
Szijjártó Péter ezután az orosz kőolaj embargójára vonatkozó európai uniós javaslatra is kitért, s figyelmeztetett, hogy a kormány ezt mindaddig nem fogja megszavazni, amíg az Magyarország energiaellátását veszélyeztetné. „Első a megoldás, és csak utána beszélhetünk szankciókról” – fogalmazott. Majd úgy vélekedett, nem reális, hogy az Európai Bizottság már a héten előáll egy elfogadható javaslattal erre vonatkozóan, így a kormány kezdeményezte, hogy a jövő heti EU-csúcson ne is kerüljön napirendre a kérdés.
A miniszter rámutatott, hogy az ukrajnai háború még inkább megnöveli Magyarország és Szerbia együttműködésének jelentőségét. Szavai szerint a két ország erre tekintettel még inkább figyelemmel lesz egymásra és továbbra is garantálni fogja egymás számára a biztonságos tranzitútvonalakat. Elmondta, eddig zavartalanul zajlott a szállítás a déli szállítási útvonalon keresztül, Szerbia felől napi 10 millió köbméternyi földgáz érkezik Magyarországra, és fordított irányban is szerződés szerint folyik a tranzit: december óta 458 millió köbméter szállítására került sor.
Közölte: megállapodásuk értelmében Szerbia lehetőséget kap a magyar földgáztárolók használatára, hogy a téli ellátás ott is biztosított legyen. Emellett döntés született arról is, hogy megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-hálózatok összekötésének kapacitását, ami 6-8 évet vehet igénybe.
Újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette: az Európai Tanács egy korábbi döntése alapján az orosz energiahordozóktól való függetlenedés során minden esetben figyelembe kell venni a tagállamok különböző energiaellátási szerkezetét, ami az Európai Bizottság új szankciós csomagjának előkészítése során nem történt meg. A brüsszeli embargójavaslat elfogadása egyes országoknak súlyos károkat és ellátási problémákat okozna, és így az egység sérülését vonná maga után – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország számára például fizikailag képtelenség lenne beszerezni a szükséges kőolajmennyiséget alternatív forrásból.
A háborús veszélyhelyzet bevezetéséről szólva kiemelte, hogy a szomszédban zajló fegyveres konfliktus minden egyes perce biztonsági kockázatot jelent hazánk számára, ahogy az a „világ szinte valamennyi alapvető folyamatára is kihatással van”, ezért fontos a minél gyorsabb döntéshozatal.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt megkérdezték Davosban, hogy beszélt-e Orbán Viktorral a Charles Michelnek írt levele kapcsán, és „felhívta-e valamire” ez ügyben. „Azt a felhívást intézem, hogy a magyarok minél gyorsabban mondjanak le az orosz kőolajról” – válaszolt Morawiecki, anélkül, hogy reagált volna arra, beszélt-e a magyar kormányfővel az EB új szankciós csomagjáról. A lengyel kormányfő szerint a kőolajra is vonatkozó hatodik szankciós csomag jóváhagyása a legközelebbi vagy az ezt követő ET-ülésen lehetséges. „Tekintettel kell lenni bizonyos aggodalmakra, de az említett államok részéről is nagyobb bátorságra van szükség e téren” – fogalmazott Morawiecki.
(MTI)
