Távozik posztjáról Magyarország állandó uniós képviselője, aki „nincs bulihangulatban”

Távozik posztjáról Magyarország állandó uniós képviselője, aki „nincs bulihangulatban”

Az Európai Tanács által közreadott képen Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára (balra) és Stelbaczky Tibor, a brüsszeli Állandó Képviselet helyettes vezetője részt vesz az Európai Unió Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sporttanácsának brüsszeli ülésén 2017. november 20-án.

Fotó: Mario SALERNO

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Távozik posztjáról Magyarország állandó uniós képviselője, Stelbaczky Tibor, így a kontinens – és az EU – legújabb kori történetének egyik legmeghatározóbb pillanatában üresedik meg a poszt – írja a Politico hírlevele alapján a Portfolio.

A brüsszeli lap elérte Stelbaczkyt, aki távozása kapcsán azt írta: „nincs bulihangulatban”, de a nagykövet nem kívánt nyilatkozni távozásának okairól. Az összefoglaló szerint az, hogy ezt most meg is lépi, jól rávilágít arra, hogy milyen nehéz betölteni ezt a posztot a magyar kormány által vitt konfrontációs brüsszeli politizálás mellett, miközben a tagállami nagyköveteknek szorosan együtt kell dolgozniuk, mert hetente akár többször is összeülnek és rendszeresen szükségük van egymás (országainak) támogatására.

A lap szerint Stelbaczky az egyik legkellemetlenebb munkát végezte, „mivel kénytelen volt megvédeni autoriter kormánya álláspontját, amelyet egyre nehezebb volt igazolni”. Utóbbi kapcsán a hírlevél felemlegette az orosz olajembargó körüli, egy hónapra túszul ejtett uniós döntéshozatali folyamatot, majd utána azt, hogy az orosz ortodox egyház vezetőjét, Kirill pátriárkát az EU-csúcs után húzatta le a magyar kormány a szankciós listáról, különben nem hagyta volna jóvá a szankciós csomagot.

Ezután pedig a múlt héten jött az újabb epizód a lap szerint, „amikor Magyarország ismét magára haragította a többi uniós országot, amikor az utolsó pillanatban ellenezte az EU minimális társasági adóját – annak ellenére, hogy korábban támogatta az alkut”. Egy nagyon érdekes elméletet is leírt a lap néhány, Budapesthez közelebb álló diplomatára hivatkozva. Az ő elmondásuk szerint az adóalkuval kapcsolatos magyar fordulat „bosszú volt azért, mert Franciaország arra kényszerítette Magyarországot, hogy nagyon nyilvánosan blokkolja Kirill pátriárka listára való felvételét, és nem vette le csendben a nevét egy korábbi szakaszban”.