Több ezer ember életét követelte eddig a hőhullám Európában
Fotó: Unsplash/Sharon McCutcheon

A hőhullám nem csak több száz milliárd forint értékű mezőgazdasági és infrastrukturális károkat, illetve erdőtüzeket okoz; több ezren vannak, akiknek a szervezete nem bírta a tartós hőséget, kiszáradtak és összeomlott a keringési rendszerük. A sztrók, illetve a koraszülés esélyét is megnöveli a tartósan magas hőmérséklet.

Márpedig tartósan magas hőmérsékletből nincs hiány az öreg kontinensen. Ezen a héten már eddig is több hőmérsékleti rekord dőlt meg számos európai országban: egyedül Németországban 128 helyi, Franciaországban a valaha mért legnagyobb hőmérséklet rekordja is megdőlt, ahogy Spanyolországban, Portugáliában, Svájcban, Dániában is új hőmérsékleti csúcsok születtek, sőt, Skóciában is a valaha mért legnagyobb hőmérsékletet mérték 35,1 fokkal, míg Angliában 40,3 fokkal dőlt meg a hőmérsékleti csúcsérték.

Ezek a magas hőmérsékletek fokozott terhelést jelentek a szervezet részére. Persze, el lehet viccelni a dolgot azzal, hogy végre élvezzük a jó időt és legyünk tőle boldogok, ahogy ezt az angol GB News műsorban John Micheal Hammond meteorológussal próbálta megtenni a műsorvezető Don’t Look Up-filmélményt okozva ezzel, ám, ahogy azt a szakember hangsúlyozta: ez nem „jó idő”, hanem veszélyes, brutális, „halálos idő” lesz.

Nehezen bírják az idősek

A különböző jelentések szerint ténylegesen több ezren haltak már bele a nyár felén a hőhullámok következményeibe, úgy nagyjából 5000 főre lehet ezt a számot a jelenlegi ismereteink szerint becsülni.

Nagyjából 1700 fő lelte halálát a hőség miatt csak Spanyolországban a III. Károly Intézet becslése szerint (az átlagos halálozáshoz képesti többlethalálozás adatai alapján júniusban és júliusban). Július 19-ig Portugáliában több, mint 1000 halálesetet tulajdonított a portugál tiszti főorvos a hőhatásnak a Reutersnek adott nyilatkozatában.

Németországban is egyre több a hőségnap és forróságnap. Egy, a Robert Koch Intézet által készített becslés szerint 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban közel 20 000-en vesztették életüket a forróság miatt, így valószínűleg idén is a nyár végén több ezer elhunyttal lehet majd számolni. Egyelőre annyi biztos, hogy júniusban 5477 fővel többen hunytak el, mint a korábbi évek átlaga alapján várható lett volna, júliusi adatok még nincsenek. Angliában sincsenek még pontos adatok, évi 2000 fő szokott a hőhatásba belehalni egy teljes nyár folyamán; idén ez várhatóan több lesz. Franciaországban egyelőre csak 2 halálesetet jelentettek. Kijelenthető, hogy mindenhol főleg az idősebbek estek áldozatul a hőségnek.

Nem csak Európában van embert próbáló hőség, Közép-Ázsiában, Kínában, az Egyesült Államokban is folyamatosan elviselhetetlen hőmérsékleteket mérnek és napról-napra új csúcsok születnek. Az előző hónap a valaha mért legforróbb júniusok között van, a preindusztriális időkhöz képesti +1,1 fokos felmelegedéssel a NASA szerint a 2020-as évvel együtt a valaha mért legforróbb június volt, míg a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration azaz Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal) adatai szerint a valaha mért hatodik legforróbb hónap volt. A különbség az adatsorokban abban van, hogy a NASA több sarkvidéki adatot vesz figyelembe, és a sarkok az átlagosnál jobban melegednek.