Nem szakadt meg a tüntetések sorozata Grúziában egyetlen napra sem, az október végi parlamenti választások óta folyamatosak a demonstrációk. A választásokon a 2012 óta hatalomban lévő, és azóta az államot foglyul ejtő Grúz Álmot hirdették győztesnek, de az eredményt rendszerszintű beavatkozásokra hivatkozva nem fogadta el sem az ország köztársasági elnöke, sem az ellenzék, és a nyugati világból is csak Magyarország és Szlovákia ismeri el legitim kormányerőnek a Grúz Álmot. A tüntetések november vége óta megállás nélkül mindennapossá váltak, amióta a rezsim bejelentette, hogy felfüggeszti a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.
Hirdetés A százötvenedik napra egy hat kilométer hosszú tüntetéses vonulással készültek Tbilisziben, a tömeget a demonstrációk miatt bebörtönzöttek hozzátartozói vezették. Október óta a tüntetésekkel összefüggésben több mint ötven embert tartóztattak le. Ők többnyire fiatalok, némelyek még a huszadik életévüket sem töltötték be, de az ország egyik ismert színésze is köztük van. A bebörtönzöttek némelyikét nem is tüntetéseken vették őrizetbe, hanem az otthonukban tartott razziák során. A demonstrációk egyik fő követelései közé tartozik az új szabad és tiszta választások mellett ezeknek az embereknek a szabadon engedése, mivel ők nem követtek el olyan erőszakos cselekedetet, ami indokolná bebörtönzésüket. Mi több, egyes esetekben olyan emberek ügyeit vonták össze csoportos szervezkedéssel vádolva őket, akik soha nem is találkoztak egymással azelőtt.
Egyelőre nem látszik kiút az ország politikai válságából. Egyik oldalról az ellenzéki erők vesztettek sokat a támogatásukból a tüntetések hónapjai során, elsősorban azért, mert a főbb ellenzéki erők végül nem voltak képesek hatékonyan együttműködni egymással. Ebből kifolyólag az ellenzék nem is képes a tüntetések élére állni és hatékony akciókat szervezni, tevékenységük többnyire a nyugati országok politikai képviseleteivel folyó kommunikációra korlátozódik. Az elmúlt hónapok során több ország is csatlakozott azok listájához, akik szankciókat vetettek ki a Grúz Álom rezsimjének különböző tagjaira, ezekbe európai országok és az Egyesült Államok egyaránt beletartozik. Az USA szenátusának külügyi bizottsága elfogadta a „MEGOBARI” törvényt (az angol szavakból való rövidítés grúz nyelven barátot jelent), amely azért jött létre, hogy támogassa a grúz nép euroatlanti integrációját – ez egyébként az ország alkotmányában is rögzítve van. Ezen kétpárti törvény többek között kezdeményezi az USA és Grúzia hivatalos kapcsolatainak teljes felülvizsgálatát, és ha meg is szavazzák, akkor kötelezi az amerikai elnököt, hogy szankciókat vessen ki a Grúz Álom azon tisztviselőire és segítőire, akik korrupcióval meghiúsították Grúzia euroatlanti integrációját, aláásták Grúzia szuverenitását és területi integritását, vagy más, Grúzia stabilitását károsító korrupt cselekményekben vettek részt. Továbbá támogatja az elnyomott civil társadalmat, amely azon dolgozott, hogy megvédje a grúz népet és az alkotmányt a Grúz Álom kormányzati visszaéléseitől.
Századik napja tartanak a mindennapos tüntetések Grúziában
Az utóbbi hetekben a magyar kormányhoz hasonlóan a grúziai rezsim is arra koncentrál, hogy még jobban ellehetetlenítse a civil szervezetek és a független média működését.
Az egységes EU-s szankciók Magyarország és Szlovákia folyamatos vétózásai végett nem valósultak meg. Az Orbán-kormány nemcsak EU-s szinten védelmezi a Grúz Álmot, közben folyamatosan dolgozik a kapcsolatok további elmélyítésén. Noha Orbán Viktor a választások után két nappal a grúz fővárosban tett konfliktusokkal teli látogatása óta magyar kormányképviselet nem járt Tbilisziben, a Grúz Álom különböző képviselői rendszeres vendégek Budapesten, így a kinevezett külügyminiszterük Maka Bochorishvili, vagy éppen a kizárólag kormánypárti politikusokat tudó grúz parlament elnöke, Shalva Papuashvili, aki éppen Orbánnal találkozott nem olyan régen. Arról pedig a VSquare számolt be nemrég, hogy Habony Árpád is gyakori vendég a grúz fővárosban. Talán ezeknek a látogatásoknak is köszönhető, hogy Papuashvili használni kezdte a grúziai „elfoglaljuk Brüsszelt” kommunikációs panelt, ám itt az európai ellenségkép kiegészül egyfajta „globális birodalmi” összeesküvés-elmélettel, ami egyfajta helyi sorosozás.
A Grúz Álom legkedveltebb ellenfele az úgynevezett „mélyállam”, amely fogalmat Donald Trump után kezdték el használni, miután a magyar kormány példáját követve 2024 nyár elején Trumpot itt is megváltóként kezdték el visszavárni. Ez olyannyira nem történt meg, hogy a Grúz Álom legfőbb kritikusa a Trumpot támogató republikánus kongresszusi képviselő, Joe Wilson, aki rendszeresen kritizálja a grúziai rezsimet. Hogy az amerikai kapcsolatokban nincs javulás, azt kezdik érzékelni Grúziában is, így a rezsim némely tagja kijelentette, hogy Trump is veszített a mélyállammal szemben. Mindezeket megelégelve Joe Wilson egy X-en megjelentetett írásban kritizálta az említett politikáért és kommunikációért a Grúz Álmot, úgy fejezvén be az írását: „Mindezek közben folyamatosan Washingtonban könyörögnek találkozókért a Grúz Álom tagjai. Ebből elég. Szankciókat és új választásokat.”
A tüntetések ellen a kormány a komoly pénzügyi bírságokat gondolja hatékony eszköznek: akár az átlagkereset ötszörösének megfelelő összeggel büntethetik a demonstrálókat, ha a tüntetések során útlezárásokkal blokkolják a forgalmat. Már olyanok is kaptak büntetést, akik felvétellel tudták bizonyítani, hogy végig a járdán tartózkodtak a demonstráció alkalmával. Mi több, egyre több olyan eset van, amikor olyan tüntetők kapnak bírságokat, miszerint tilosban parkoltak, és autójukkal blokkolták az utat, akiknek se jogosítványa, se autója nincs. Újságírókat is megbírságolnak, akik a helyszínen végzik munkájukat, pedig ők nem tüntetőként vannak jelen. A hatóságok kínai arcfelismerő kamera-rendszereket használnak a demonstrálók azonosítására, ezekkel mostanra tele van az ország. Akik nem fizetik ki a kiszabott bírságokat, azok bankszámláját zárolják, valamint börtönbüntetés vár rájuk. Az emberek közösen próbálják meg összedobni a bírságokat, de az erre létrehozott alapokat is lefoglalták a hatóságok, így mostanra egyesével próbálnak meg segíteni a megbírságolt honfitársaikon. Nemcsak a saját állampolgáraikkal szemben szigorít a Grúz Álom, de egyre több külföldi újságíró országba való belépését is megtagadják. Új törvényekkel tennék lehetővé külföldi állampolgárok kiutasítását az országból.
